A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
CSEH Fruzsina: Feliratos falvédők Harsányban
az egyes adatközlőknek eltér a véleményük a falvédők jelentőségéről. Ennek több oka lehet: a készítőhöz fűződő viszony, a tárgyhoz kapcsolódó emlékek stb. Az elemzés során szem előtt tartom, hogy megpróbáljam a hasonló vonásokat - melyek egy azonos kultúrán belüli kis közösségben kell, hogy legyenek - megtalálni a falvédők használatának módjában és a hozzájuk fűződő viszonyokban. Ez a módszer egy több száz darabos gyűjtemény esetében talán nem vezetne használható eredményre. De úgy gondolom, hogy egy kis darabszámú anyag a személyekhez kötött csoportosítás után is áttekinthető marad. Ebben az esetben tehát lehetőség nyílik a falvédők tárgyi környezetének és a használat módjának alapos elemzésére, s ezek mellett érdemes még egy szempontot figyelembe venni: alkalmam nyílt arról kérdezni a harsányiakat, mi lesz a falvédők sorsa, ha lekerülnek a falról, mi ma a funkciójuk a régi daraboknak. Az interjúk során sok adatközlő fontosnak tartotta, hogy a falvédőkkel együtt elővegyen más hímzett, varrott tárgyakat is (surcokat, térítőket), melyeket az előbbiekkel együtt, egy szekrényben tárolt és egyformán mutatott be. Ezek a tulajdonosok tehát a fal védőket ugyanolyan nagy becsben tartják, mint a többi varrott holmit. De ennek az ellentettjére is találtam példát, mikor a falvédőt már kidobták, de a régi terítők, surcok megmaradtak. Ez a jelenség tehát segíthet megérteni a falvédők eltérő szerepét és jelentőségét az egyes emberek életében és mégis egy kultúrán belül, ezért szintén figyelembe veszem az értelmezés során. Az itt leírt elemekből szeretnék tehát összeállítani egy egész képet a feliratos falvédők használatáról Harsányban. Ez a kép bizonyos mértékig nyilván egységes, de figyelembe kell venni az apróbb részleteket is, mert gyakran ezekben rejlik egy jelenség megértésének a kulcsa. Itt a kutatásom során megfigyelt - a falvédőkre vonatkozó négy legjellemzőbb használatmódot mutatom be. Pók Istvánné Balázs Ilonának két színes, varrott falvédője van, melyeken egy-egy fiatal pár látható, köröttük virágokkal. Neki mindig inkább a színes falvédők tetszettek. Csak az egyik képen van felirat: „Ne hagyd el azt ki téged szívből imád". A mintákat kb. az 193CM10-es években más falvédőkről dörzsölte át alumíniumkanállal és varrta ki. Megnézte tehát a más házában kitett falvédőket, „Ha tetszett, átdörzsöltük megzsírozott kanállal, aztán átrajzoltuk és varrtuk. A legtöbbet így csináltuk, levettük." Az édesanyjától tanult meg varrni. A falvédők a konyhát díszítették, mára kikerültek a nyári konyha falára. Nem teszi el őket a szekrénybe, nem őrzi meg, „Elkopik, azt elhajítjuk". A régi darabokat kidobja, vagy eltépi rongynak. 1 ' Pók Istvánné megmutatott még egy-két általa kivarrt terítőt, ezeket nagyobb becsben tartja, mert ha nem is használja őket, nem dobja ki, hátha még később előveszi. Barna Jolán két darab falvédőt mutatott, ezeket előrajzolva vették a miskolci piacon, és a lánya varrta ki őket, aki az édesanyjától tanult meg varrni: „Az enyémeket elvitték a muszkák". Jolán néni sajnos nem emlékszik, hogy mikor készültek ezek a képek. Mindkettő kint van a falon. Az egyik falvédő kékkel varrott, vallásos témájú, két angyalt ábrázol, a következő felirattal: „Házi Áldás / Hol Hit, ott Szeretet / Hol szeretet, ott Béke / Hol Béke / ott Áldás / Hol Áldás / ott Isten / Hol Isten, ott szükség nincsen "(12. darab, 1. kép). Ez a falvédő a konyha falán van, fölé van akasztva egy feszület, egy nagyobb és két kisebb szentkép szimmetrikus elrendezésben. Szervesen beilleszkedik tehát ebbe a valláshoz és hithez kötődő tárgyegyüttesbe. Hogy a másik falvédő mikor készült, arra Barna Jolán szintén nem emlékszik, de ez az előbbinél fiatalabbnak tűnik. Tarka felirat (slágerrészlet), körben rózsákkal, az egészet egy keresztszemes öltésekkel varrott inda keretezi: „Valaki kell nekem is, /aki csak az enyém. /Aki társ / egy hosszú életen 13 Mindkét darab saját gyűjtésem a HOM-nak. 457
