A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

CSEH Fruzsina: Feliratos falvédők Harsányban

Magyarországon a 20. század első felében a Németországból átvett falvédő-kultúra széles rétegekben elterjedt. Erre a kultúrára nem a család-, hanem az asszonyközpontúság jellemző, s fellendülése a női öntudatosság egyik első, széles körű társadalmi megnyilvánulása volt. Hankiss Elemér szerint általában a falvédők nem ábrázolnak családi kört, a nők elszakadnak a hagyományos családanya-szereptől. Új, egy-két gyerekes polgári család modellje jelenik meg. A konyha a női öntudat megjelenítője, az asszonyok kecsesek, takarosak vagy melankolikusak, törékenyek és átszellemültek, tehát idealizált ellenpólusai a szegény családok robotoló háziasszonyainak. Egyes falvédőkön megjelennek a fiatal párok, a szerelmi költészet témái, motívumai. A falvédők tehát egy új életforma keresésének a szimbólumai (ezt mutatja az öltözetek és hajviseletek ábrázolása is, melyek már polgári divatot tükröznek).

6 Szemadám György - és mások is - a falvédőket esztétikai funkciójuk szempontjából a folklorisztikus művészet és az autonóm vagy hivatásos művészeten kívüli újkori fejlemény, a giccs kategóriájába sorolják. A giccs lényege a hazugság, mely megmutatkozik a tartalom és a forma kapcsolatában, illetve a mü valósághoz való viszonyában is.

7 De a kutatás és elemzés során - ahogyan Bodrogi Tibor is megfogalmazta

8 - figyelemmel kell lenni az alkotó és a befogadó értékelésére, arra a tartalomra, ami kifejezésre jut a falvédők által. A falvédők egy vágyvilágot ábrázolnak, sokat mondanak a készítő értékrendjéről. Verebélyi Kincső úgy gondolja, hogy fontos feladat lenne a kutatások során pontosan elhatárolni a népművészetet (parasztművészetet) és a helyébe lépő művészi tevékenységet.

9 Kérdés, hogy valóban létezik-e éles határ ezek között vagy esetleg érdemes lenne átmenetet keresni.' A falvédőknek kép és téma szerint többféle felosztása is lehetséges, Kriston Vizi József a következő módon osztályozta a nagyrédei darabokat: vallásos szentenciák; hétköznapi normatívák, konyhai aranymondások; nóta- és müdal-illusztrációk, zsánerképek." Vizsgálatomban ezt a csoportosítást követtem a tipizáláskor. Kutatásomat 2002. február 4-től február 20-ig végeztem Harsányban. Összegyűjtöttem a falvédők adatait: hogyan és ki készítette, milyen tárgyi környezetben helyezték el, mi volt a funkciójuk. Feladatomnak tartottam, hogy megkérdezzem az adatközlőket arról is, az ő szemükben milyen esztétikai értékkel bírnak a falvédők, mi alapján választottak/választanak ki egy-egy darabot. Különbséget lehet-e tenni életkor, vallás vagy bármi egyéni tényező szerint a falvédők kiválasztásában és használatában? Valamint mi volt a falvédők jelentősége régen, és hogyan alakult át ez a szerep mára, a használatuk után. A kutatáshoz kérdőíveket használtam, az interjúk során felmerülő esetleges további kérdéseket, illetve válaszokat pedig a kérdőívek végén jegyzetelés formájában rögzítettem. Emellett minden falvédőről készítettem legalább 1 db színes fényképet.

12 Az összegyűjtött anyag rendszerezése során szerettem volna föltárni, hogy készítőik és használóik hogyan értékelik saját falvédőiket, és mi a falvédők szerepe az ő életükben. Annál is inkább fontosnak tartom a tulajdonosok szerepét az elemzésben, mert b Hankiss E., 1987.67-71. 7 Szemadám Gy., 1980. 44-46. 8 Bodrogi T., 1987. 10. 9 Verebélyi K., 1980.62. 10 A feliratos falvédők értelmezéséhez a 20. századi népművészetet csak annyiban érintem, amennyire itt szükséges. A társadalom és népművészet változásának leírását I. Hofer T. és Fél E., 1975. 34-59. " Kriston ViziJ., 1987. 58-63. 12 Harsány 1902-ben lett nagyközség, ma reformátusok és római katolikusok egyaránt élnek itt. Egy 1996-os adat szerint a falu lakossága 2175 fő. 456