A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

VIGA Gyula: A gazdaság, társadalom és kultúra változása a Bodrogköz 18-20. századi műveltségében

A GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA VÁLTOZÁSA A BODROGKÖZ 18-20. SZÁZADI MŰVELTSÉGÉBEN VIGA GYULA I. Az 1990-es évek első felében - kezdetben a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének (Národopisny Ustav SAV) támogatásával - a Bodrogköz északi, Szlovákiához tartozó falvaiban végeztem kutatásokat, aminek eredményeit 1996-ban, egy tanulmánykötetben összegeztem (Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Miskolc). A címbe került kulcsszó, a változó népi kultúra - túl a fogalom evidenciáján - előrevetítette a kutatás továbbvitelét, amihez négy éven át az OTKA támogatását élvezhettem.* A vizsgálatok alapját néhány - a korábbi kutatásból leszűrt - tanulság, s néhány előzetes elképzelés jelentette. 1. A Bodrogköz - ellentétben több kutató véleményével, s számos korábbi tanulmány kicsengésével - nem reliktum terület. Ha őriz is a tradicionális műveltségében archaikus vonásokat, azok megmaradása és eltűnése a történeti táj egészének hagyományos kultúrájában jelez elmozdulásokat, változásokat, így indokolt a kérdésfeltevés: milyen tényezők hatnak a tradíció megőrzésének, s milyenek a változásának, átalakulásának irányába. 2. A Trianonban létrehozott új helyzet, hogy a történeti táj egyik fele Magyarország része maradt, másik fele - a mai Ukrajna kárpátaljai részét is magába foglaló - Csehszlovákia része lett, a 20. századi változásokat illetően két ország zömében magyar népességének gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait körvonalazza. A határon túli területek a korábbi néprajzi vizsgálatokban különösen úgy jelentek meg, mint a magyar népi kultúra régies zónái, s csak az elmúlt évek világítottak rá, hogy a hagyományos népi műveltség átalakulása azokban a térségekben - esetünkben a Felső-Bodrogközben - is lezajlott. 3. Figyelembe véve a 18-20. század gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatait, már az indulásnál megállapítható volt, hogy e három - történetileg változó - összefüggés-rendszerében értelmezhető a hagyományos műveltség állapota, a) A vallási-etnikai folyamatok a 19. század 70-es éveire gyakorlatilag lezajlottak, a polgárosodás időszakában ez a képlet lényegében változatlan feltételrendszert jelent, b) A 19. század 70-es éveitől a kivándorlás és az időszaki munkásvándorlás jelent kitörési pontot, c) A Bodrogköz vízrendezése újjáformálja mind a területhasznosítás mind a társadalmi struktúra (birtokviszonyok) kereteit, így a lassú modernizáció keretei mindkét összefüggésben táji differenciákat mutatnak. Ezek a - nem kis részben saját kutatásaim révén rendelkezésre álló - vizsgálati elvek jelentették tehát munkám alapját. Mivel közben több új kutatási összegzés is megjelent, munkám egyre erőteljesebben a polgárosodás, modernizáció folyamatára, nem utolsósorban pedig annak eltérő táji variánsaira, az átalakulást gyorsító és azt akadályozó tényezők szerepére és hatására összpontosított. * A tanulmány az 1997-2000-ben végzett, T-22885 számú OTKA-kutatás záró beszámolója alapján készült. 389