A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
SÜMEGI György: „Az etnográfus mindenütt talál tanulmányozni valót” (Györffy István levele Lükő Gábornak, 1931-33)
A 200.- P-t nem a Néprajzi Társaság adta, hanem a Néprajzi Múzeum, ezt tehát Bátky őméltóságának köszönje meg. O nagy érdeklődéssel viseltetik a maga házbúvárlatai iránt, ezért írjon neki egy pár sort a házra vonatkozó megállapításairól. E sorokkal egyidejűleg elküldöm nyomtatványként cikkének egy példányát. A többi különlevonatait édesatyjának küldöttem el. írjon dr. Balogh Jenő 7 ő excellenciájának is. Jelentse a néprajzi eredményeket, amiket elért. Ha szép eredményeket ér el, azt hiszem, hogy további támogatásra is számíthat. Csutaknak azonban szintén írjon időnként. Magának jóban kell lennie vele, mert ha a csángókkal végzett, a székelyek alapos tanulmányozásába szeretnénk magát beállítani. A bolgár nyelvtanulást ott nem ajánlom. Ezt legjobb lesz Bulgáriában elsajátítani. Teljesen bolgár környezetben gyorsabban tanul, viszont a bolgár néprajzot is ott tanulmányozhatja legjobban. Erre pedig a román néprajz összehasonlító vizsgálata szempontjából szüksége lesz. A települési adatok érdekesek. Kérdezze meg, hogy a tanorokot, 28 tanorkaput, 29 porgolátot 30 ismerik-e, és mit értenek alatta. A földközösség nem a szabad emberek sajátos intézménye. Földközösségben éltek jobbágyok is, sőt a jobbágy az uraival is földközösségben élhetett. - Kérdezze ki, hogy egy embernek átlag hány darabban van a földje, és mekkora az átlagos parcella. Egy dűlőben minden gazdának van-e legalább 1 db földje? Hány db. őszi, hány tavaszi és hány ugar földje van? Az ugar helyett mit vetnek? Nem tengerit? A tengeri ugyanis nem ősi növény, nem volt helye a 3 nyomásban, s később a fekete ugar helyét foglalta el. Erdélyben 2 nyomás volt, nem három. Valószínűleg Moldvában is így lehetett. A tengeri ezeken a helyeken a ház körüli kertekbe szorult. Igen érdekes megállapítása, hogy a csángó nem vállalja a csángó nevet, éppúgy mint a matyó vagy a palóc. Az is érdekes, hogy a déli csángókat székelyeknek tartják. A további tanulmányokra nézve azt ajánlom, hogy nyugodtan végezze a dolgát. Ne foglalkozzon addig más nyelvvel, míg Moldvában van. Egy jó alapos csángó néprajzi monográfiához gyűjtsön minél több adatot. Mi a leveleiből úgy látjuk, hogy a csángóság éppúgy, mint a moldovánok, erős orosz kulturhatás alatt van, s a székely néprajz kulcsa is Moldvában van. Jó volna, ha Zclenin Russische (Ostslavische) Volskunde c. könyve most a kezében volna, ez kitűnő vezérfonal volna a további kutatásban. Moszinszky: Kultúra ludova Slovian c. könyve is hasznos volna, de ez lengyel nyelvű. Isten vele! Szívesen üdvözli Györffy I. Bp. 1932. júl. 6. 5. Györffy István levele Lükő Gábornak Kedves Öcsém! Harmadik számú levelére nem válaszoltam, de talán a másodikra sem. így most előveszem mind a kettőt, s egy füst alatt elintézem. Mindenekelőtt arra kérem, hogy az Akadémiának csináljon egy jelentést moldvai tanulmányútjáról. Ha szép és tanulságos lesz a jelentés, talán újabb segélyt is tudok kieszközölni. Giureten: Despoe boieri c. könyvét köszönettel megkaptam, Roheim 31 most megjelent könyvét nem ismerem, de ha megjelent, s 2.-P-ért kapható, megveszem és elküldöm, esetleg a maga nevében egyenesen Gustinak. 32 Veress Sándor 33 beteges. Csak tavasszal megy. A fényképek jegyzéke már készen van. Hova küldjem? 27 Balogh Jenő (1864-1953) jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1920-35 között a főtitkára. 28 Kerítés a falu körül, körülkerített terület. 29 Vetéskapu, sövénykerítés kapuja. 10 Falukerítés. 1 Róheim Géza (1891-1953) néprajzkutató, pszichoanalitikus. A csurunga népe című könyvéről (Bp., 1932.) van szó. 32 Gusti, Dimitric (1880-1955) szociológus, a monografikus szociológiai falukutatások kezdeményezője. Lükő Gábor részt vett a besszarábiai Cornova-ban (1931) és a fogarasi Dragus-ban (1932) Gustiék falukutató munkájában. 384