A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

TÓTH Arnold: 18-19. századi vőfélyversek egy kisgyőri népi kéziratos gyűjteményben

Jól emlékezhetnek reá kigyelmetek, hogy ennek előtte megfordultunk vala a kigyelmetek szállásán, megfordulásunkban meg is ajándékoztak kigyelmetek ilyetén két szép címereket, melyet még most is köszönünk. Látván pedig a mi királyunk ezen szép címereket, azért bocsátotta ezen több katonáit is velem együtt, hogy ha még azok az ötvösök élnének, akik ama címereket öntötték, és a mi királyunknak ízen több katonáit is megajándékoznák ilyetén címerekkel? Ha ingyen lészen, azt megköszönjük szépen, ha pedig különben nem lesz, az pénzünkért is legyen, a legények azért vágynak! C/4. Bokrétára követő, hogy szállást adjanak meg reggel. Édes násznagy uram, szószóló uram emlékezetében lehet kigyelmeteknek, hogy az én jó uram egynéhány napok múlva megfordult ezen királyi háznak, meg-meg fordulásával az édes Kis József uram hajadon leányát eljegyzette, kézbe adásokat is megerősítette, de azért meg nem elégszik, hanem meg sem alig indulván egynéhány számbul álló katonáival egész alázatossággal kérte jó kigyelmeteket, méltóztassanak szállást adni, mert ahogy szokták mondani, kinek hun vagyon a kincse, ott vagyon annak az ő szíve. C/5. Mikor bokrétát váltani indulnak a jányos háztul. Virágnak magában mi az ő szépsége, Bokréta váltásra legényünk serege Jelen vagyon immár, van elég költsége. C/6. Mikor a leányos házhoz érsz, így szólj. Immár visszatértünk az Úr oltalmába, Megálltunk ez háznak kívül pitvarába, Jöttünk násznagy uram, egy kompániával, Tiszteljük kelméteket ily szép ifjakkal. Belépek ez háznak kívül pitvarábul, Szállást kérek ismét ez ház gazdájátul. Különösen pedig a főnásznagyátul, Mert mindegyikünk óvja magát a botránkozástul. Édes násznagy uram, szószóló uram emlékezetében lehet kigyelmeteknek, hogy az elébb megfordultunk vala a kigyelmetek szállásába, meg-megfordulásunkat meg is ajándékozták kigyelmetek ilyetén szép címerekkel, amelyet még most is köszönünk. Látván pedig a mi királyunk ezen szép címereket, azért bocsátá ezen több katonáit is, hogy ha azokat is megajándékoznák kigyelmetek ilyetén szép címerekkel? Ha ingyen lészen, azt majd köszönjük, ha nem, különben pénzünkért is legyen, a legények azért vágynak bocsátva! C/7. Mikor visszamegyen, kérj szállást másszor. 358