A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

HOFFMANN Tamás: Mit írnak a néprajzosok a történelmi korszakokról?

előadódó magyarázatok kényszerű kötelezettségét. Ha nem így járok el, kénytelen vagyok elfogadni a történelem értékrendje relativizálásának jogosságát. Erre még az európai etnológia munkaterületén belül létrejött szakdisciplinák közötti munkamegosztás is rákényszerít. Teszem ezt tehát egyrészt azért, mert a folklórkutatás önálló disciplina, az anyagi kultúra kutatásától elkülönült ez a szaktudomány, másrészt tudomásul veszem, hogy a hagyományos környezeti kultúra vizsgálatának sajátlagos módszerbeli problémáira kikülönült az anyagi kultúra történetét kutató szaktudomány, és sietek hozzátenni, hogy ez utóbbinak jelentőségére kívánom irányítani az olvasó figyelmét. Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy jószerével csak az európai történelem általánosítható tényeire óhajtom felhívni a figyelmet. A többi kontinens bennszülött társadalmainak vizsgálatából leszűrt tanulságokat hanyagul kezelem és mindössze itt-ott kísérelem meg összevetni az európai történelem felderített tényeivel. Mondandóm középpontjába azokat az összefüggéseket állítom, amelyekről felismerték a gazdaságtörténészek, a gazdaságföldrajzosok és a gazdasági antropológia művelői, hogy a világban végbemenő történelmi folyamatokat végül is az emberek anyagi természetű érdekei határozzák meg. Valószínű, hogy a néprajz szaktudományán belül Polányi Károly életműve nyomán bontakozott ki az a ma már kisebb könyvtárt is megtöltő szakirodalom, amelyben a gazdasági viszonyok - korszakonként megkülönböztethető - érdekellentéteit állítják a világtörténelem középpontjába. Polányi Károly eredendően Kari Marxtól kölcsönözte tételeit. Polányi Károly közgazdasági módszerekkel és a közgazdaság tételeire támaszkodva értelmezte a néprajzos kollégák által felderített tényeket. Conrad Arensberg közreműködésével sikerült újraértelmeznie az európai történelmet. A 20. században sok követőjük akadt. Talán elsősorban nekik köszönhető, hogy a francia történetírásban (elsősorban Marc Bloch munkásságának önálló kezdeményezései nyomán) termékenyítőleg hatottak a néprajz tudományos teljesítményei. Az Annales-kör publikációi mindenesetre ezt bizonyítják. Akik ebben a szellemben írnak, azt vallják, hogy az anyagi viszonyok története egyetemes mértékű, minden kisember életét motiválja. Ez a mindennapok történelme. A közgazdaság, a szociológia, a néprajz és a történetírás együttes alkalmazása szétfeszíti a történelem tárgyalásának nemzeti kereteit. Az Annales-kör publikációiban egykor lezajlott nemzetközi folyamatokról olvashatunk. Az Annales már több kontinensen közhasznú olvasmány. Magyarországon néhány történetíró tett bátor kísérletet az elmúlt egy emberöltő alatt arra, hogy a folyóirat szellemisége közkinccsé váljon. Ennek legfőbb akadálya a kincstári „marxizmus-leninizmus tanítása" volt. Napjainkban a múltban emelt fal még mindig kínai-falnak tűnik. Ez is ember alkotta mű, akár a téglából épített és (ahhoz hasonlóan) talán az egyetlen építmény, amely még a Holdról is látható. A mindennapi történelem Az első nehézség a kisemberek élete eseményeinek megítélésével kapcsolatban az a balhiedelem, hogy a hétköznapok szürkék, az emberek napi teendőinek nincs is számottevőjelentősége a történelemi folyamatok egészének alakulása számára. Ezért nem is maradt fenn róluk semmiféle közvetlen információ. Sokan úgy vélik, hogy a mindennapok (alig érzékelhető) életmódbeli változásainak úgyszólván nincs is történelemformáló jelentőségük. Még nem kerültünk „történelmi távolságba" tőlük, kortársak 261