A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

PIRINT Andrea: Apró tárgyak Napóleon kultuszának jegyében

Napóleon itt úgy jelenik meg, mint a Habsburg-ház rokona. E jelzésszerű „Bonapartejelenlét" Napóleon-kultusszá nő az Andrássyak betléri kastélyának egyik szobájában. A falakon Napóleont ábrázoló grafikák; egy tabló a napóleoni csatákat megörökítő képeslapok gyűjteményét fogja össze, a vitrint Napóleon-szobrocskák, Napóleon témájú ábrázolásokkal díszített tányérok töltik meg - a Napóleon-kultusz tárgyi emlékei.

17 A kastély jelenlegi berendezése azt az állapotot rekonstruálja, ahogyan az Andrássyak az 1944-ben történt távozásukig használták az épületet.

18 A 19. században magyar földön is születtek Napóleont ábrázoló müvek. Libay Sámuel, korának közkedvelt ötvöse filigrán-technikával készített egy Napóleon-szobrot. „Besztercebánya városa 1864-ben felhívta a városokat, hogy ezt a szobrot gyűjtés útján vegyék meg a Nemzeti Múzeum számára. Azonban 4000 frt helyett alig gyűlt össze 1200. Pedig már előzően, 1862-ben a szliácsi fürdővendégek hangversenyt is rendeztek ugyanerre a célra. A munkát végül a szerzője nagy engedménnyel adta el a Múzeumnak" - írja Lyka Károly.

19 A budapesti Iparművészeti Múzeum öntöttvasból készült Napóleonszobrokat őriz, melyek a munkács-frigyesfalvi vasgyár müöntödéjében készültek.

20 E szobrok mintája - csakúgy, mint a Nagy Frigyest, Falstaffot megörökítőké - Berlinből származott Munkácsra, ahol 1840 körül Willaschek újramodellálta. E mintáról - nyilván a kereslet miatt - később is öntöttek szobrot, amikor a gyár fömodellmestere már Schossel András volt.

21 Az egész alakos szobrocskák tábornoki egyenruhában ábrázolják a császárt, keresztbe font karokkal, bal lábára nehezedve. A Napóleon-téma közkedveltségét mutatja, hogy e szobor mellett - amelynek Willaschek-féle variációja 1843-ban szerepelt a második magyar Iparműkiállításon - készültek Selesztón tintatartók is e tematikához köthetően: az egyik típus tetején fejét tenyerére támasztó, gondolkodó Napóleon „csücsül", egy másik típus formája Napóleon koporsóját idézi, fedelén fogantyúként szolgáló Napóleon-kalappal.

22 Az írott források és a tárgyi emlékek alapján elmondható, hogy a 19. század folyamán az európai gondolkodásban dívó bonapartizmus hazánkat sem kerülte el. Magyarországon „felvevőpiaca" volt a Napóleon személyét tisztelettel övező tárgyaknak. Igény volt az e témájú tárgyak külföldről történő behozatalára, és igény volt itthoni készíté• 23 sere is. Szelencék A szelence dohány, édesség, gyógy- és szépítőszerek, szépségtapaszok stb. tárolására szolgáló apró doboz, melynek egykori divatját a tényleges funkció mellett e tárgytípus szép mívű kidolgozása, tehát dísztárgy volta is magyarázza. A szelencék anyaga, formája - akárcsak rendeltetése - rendkívül változatos. Készülhettek fémből, drágakőből, porcelánból, papírmaséból, fából, elefántcsontból, szaruból stb. Az anyagtól függően díl7

A porcelántárgyak a hírességeket megörökítő emléktárgyak típusához tartoznak, melyek gyártásával például az angliai Staffordshire porcelángyára is foglalkozott. Innen származnak a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményében lévő Kossuth-porcelánfigurák (SRM. 97.8.94. - 97.8.97.). 18 További kutatásra vár, hogy a családban vajon ki vagy kik voltak Napóleon lelkes hívei. 19 Lyka K., 1982.23. 20 Reprodukálva: Pusztai L., 1978. 119.; Pusztai L., 1998. 92. 21 Reprodukálva: Pusztai L„ 1978. 140. 22 Reprodukálva: Pusztai L., 1998. 95. 23 Ezúton mondok köszönetet Goda Gertrúd, Gyulai Éva, Kárpáti László kollégáimnak, akik a hazai bonapartizmusra vonatkozó szakirodalmi utalásokra, valamint szépirodalmi forrásokra hívták fel figyelmemet. 210