A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

CSÍKI Tamás: Zemplén vármegye dualizmus kori rajza (Egy 19. század végi szöveg értelmezéséhez)

„...a zempléni és Szabolcs megyei szeszgyárak, ahol ősztől tavaszig munkát kaptak volt, nagyobbára megszűntek, s miután a magyar-gácsországi vasút megnyíltával a nyíregyházipiacról nem ők szállítják többé a gabonát Gácsországba. " ) S még egy, többször megismételt, tehát kiemelt okát látja Ballagi a parasztbirtokok kedvezőtlen helyzetének: az uzsorát, amit kevésbé egzakt összefüggésbe állít, s némi előítéletességgel, a korabeli antiszemita politikai és pamfletirodalomban is megjelenő érvekkel magyaráz.

31 „A statisztika által régen és megdönthetetlenül be van bizonyítva, hogy amilyen arányban el van terjedve valahol a pálinkaivás, abban az arányban pusztít az uzsora. A pálinka pedig nálunk mint nemzeti ital szerepel. Megyénk, ha nem is oly nagy mérvben, mint például tíz évvel ezelőtt, de még mindig el van árasztva a szokásokra, erkölcsökre, sőt nyelvre nézve is idegen proletárokkal, kik a nép pálinkaivási szenvedélyét saját céljaikra kizsákmányolva, megélhetésök eszközéül az uzsorát választják. Amelyiknek egy-két száz forintja van, kiadja azt uzsorakamatra, úgy hogy évi kamatjövedelme fungibilis tőkéjét megkétszerezi, sőt megháromszorozza; amelyiknek meg krajcárai vannak, az a természetbeli uzsorát kultiválja. S az uzsorának ez utóbbi fajtája a legveszedelmesebb. Hogy az uzsoraper mégis többnyire hiányzik az újhelyi törvényszék statisztikájából, ez csak uzsorásaink élelmességét és ügyességét, valamint uzsoratörvényünk tökéletlenségét bizonyítja." Korszerűbb, valamiféle „ökológiai" szemlélet érvényesül, amikor Ballagi a gazdálkodás és az életmód feltételeinek változásában a természeti környezet, illetve az abba való emberi beavatkozás - korántsem egyértelmű - szerepét emeli ki. Példaként a folyószabályozásokat említi: „Míg a Bodrog és Tisza szabályozását meg nem kezdték - melyre vonatkozólag mint érdekes történeti adatot említhetjük fel, hogy a Beszédes József által készített, de Vásárhelyi és Paleocapa által később lényegesen módosított első szabályozási tervet a helytartótanácshoz Zemplén megye terjesztette fel - a bodrogközi nép úszott a jólétben; az állattenyésztésből nemcsak megélt, de meg is gazdagodott... A szabályozás után a bodrogközi birtokos legelőit feltörte, az állattenyésztéssel felhagyott, s a gazdálkodási rendszer ilyetén megváltoztatása veszedelmessé lőn rá nézve azáltal, hogy a szabályozás után sem menekült meg az árvizektől. 1846 óta, amikor a bodrogközi Tiszaszabályozó társulat működését megkezdte, a mentesített árteret már hatszor öntötte el a víz, számba nem véve a részleges árvizeket, amilyen a folyó évben is előfordult a Felső-Bodrognál, ahol az idei gátszakadás következtében 5.000 holdnyi terület került víz alá. Míg azelőtt a víz termékenyítőleg hatott a legelőkre, ma a feltört humust vizenyőssé s ennélfogva rövidebb vagy hosszabb időre hasznavehetetlenné teszi... gondoskodni kell újabb átmetszésekről, valamint a már elkészített átmetszések kijavítása útján a Bodrog lefolyásának fejlesztéséről, mert különben az átmetszések által rázúdított mellékfolyók vizének, a Tapoly-Ondavának, valamint a Latorcának, Laborénak és Ungnak levezetésére a tavaszi és őszi nagyobb áradások alkalmával nem képes. A belvizek eltávolítása végett egy főcsatornát már készítettek ugyan, de a tervezett mellékcsatornák egy része még mindig hiányzik, valamint az a másodrangú csatornahá"

9 Az Első Magyar Gácsországi Vasút 1869-es engedélyezését követően, 1873-ban indult meg. 30 Ballagi i. m. (Zemplén...) 19. 31 Vö. pl. BarthaM., 1901. különösen 125^2. 32 E szakasz az Igazságszolgáltatás c. (VII.) fejezetben szerepel. Ballagi i. m. (Zemplén...) 57-58. 139