A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

kevés lehetőséget látok. Az emeletekre a falazat magasabb pontjain megfigyelt boltozatindítások, illetve beomlott, elfalazott ablaknyílások utalnak. A ma is látható pártázatos falkorona korára semmi nem utal. Ma ez az építmény a legmagasabb a várban, falai jó megtartásúak. A „Három Szegü" bástya nevét alaprajzának formájáról, valamint építésekor felhasznált, északi oldalán már kidőlt háromszögű köveiről kaphatta.

38 A bástya leírása után ismét gondban vagyunk. „23. - Onnét megfordulva, vagyon ismét legfelső contignatión, kin felmenvén, mindjárt vagyon egy folyosó, a kút felett. Azon folyosó mellett vagyon egy lakó gerendás ház, a Négy Szegeletű bástyának contignatioján, kibe vagyon egy üvegablak, négy fiókos, de az egyik fiókjának az üvege fából csinált. Ugyanabban vagyon három ajtó sarkvasakkal, hevederekkel, egyik pléhes, mely házból járnak kemence mellől a boltocskába. Második házban garádicson járnak fel a sáfárházba, melynek is az ajtaja, hevederekkel, reteszestől vagyon, két ablak vagyon rajta, gerendás, padlásos, deszkás. Vagyon egy könyvtartó fiókos asztal, az alsóházban fogas is vagyon, ... egy kályhás kemence és kenyérsütő kemence. 24. - Kimenvén azon sáfárházból, azon Négy Szegeletű bástyának ötödik, legfelsőbb contignatiojára, ami legnagyobb, s magasabb a várban, azfon] vagyon egy romlott öntött vas tarack. Vagyon ismét azon kívül vasas apró tarack, ... és azon bástyák kőből való csatornák, fél viseltében vannak, melyeket két esztendők múlva építeni kell. " Az 1685-ben készült összeírás a torony emeleteiről nem tesz említést, csupán az ott talált fegyvereket írja le, az építészeti formákra nem tér ki. Az világos, hogy ezek a helyiségek az öregtorony szintjein helyezkedtek el, de megközelítésük már problematikus. A kápolna feletti porházban megfordult, tehát délnek fordult leíró egy folyosóra jut, mely az említett kút felett vezet az öregtoronyhoz. Erre csak egy megoldás adódhatott, ha a „Három Szegü" bástyáról a palota második emeletével egy szinten egy fedett vagy nyitott gyilokjáró vezetett át. Ma erre csak a két épület között lévő falon lévő kiugrás utal. Ez a „Négy Szegü" bástya második emeletével van egy szinten. Kérdéses, hogy ez az átjáró csatlakozott-e a már említett feljáróhoz, ami a palota helyiségeinek megközelítését szolgálta. A „Négy Szegü" bástya feltárása az utolsó szakaszban történt. A kutatás célja a torony alaprajzának, egykori nyílásrendszerének, a várban betöltött funkciójának megállapítása volt. Falaiból csak az északnyugati részen maradt ránk magasabb falszakasz, a többi része az ásatás előtt vastag törmelékréteg alatt feküdt. Kitisztítása során gazdag leletanyaga mellett, mely Árpád-kori, 14-15. századi, valamint kevés 16. századi edénytöredékből állt, keleti falánál 16. századi edény- és zöldmázas kályhacsempedarabok kerültek elő. Délnyugati részében egy téglatörmelékes fallal elkülönített helyiséget találtak. Az ásatás precizitása ellenére sem sikerült megtalálni az egykori bejáratokat vagy kapu maradványát, csak az északi oldalán került elő egy téglából kirakott küszöbszerü maradvány. Ez a földszinti helyiség megközelítésére szolgálhatott, mivel, mint említettem, nem valószínű, hogy földszintje dél felől is nyitott lett volna. Az inventárium (1682) nem említ földszintjéről feljárót emeleteire, de valószínűnek tartom, hogy a belsejében talált építmény lépcső alapozása volt. A csatlakozó falakat vizsgálva a torony önálló épület, a palota felől érkező fal felől nincs bekötés. Ez azonban nem feltétlenül bizonyítja az épület egykori önállóságát, mert a torony falvastagsága miatt azt külön kellett falazni, tehát az északi palotarésszel is Az 1682-es inventárium 26. pontja. 108