A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

épülhetett egy időben. Megmaradt és magasan álló falain az épület belsejéből nézve, három markáns visszaugrás látható ma, ezek talán az egykori emeleteket jelzik, elhelyezkedésük minden bizonnyal egymenetes volt. Ezt az összeírás is alátámasztja. A kút feletti folyosó a második emeleti lakóházhoz vezet. Ebben a leírt berendezési tárgyak mellett van még három ajtó. Ebből egy a bejárati, egy a mellette lévő helyiség felé vezet, egyet nem tudok elhelyezni. Itt sem említ a leírás lépcsőfeljárót a földszintről. Ebből a házból egy „kemence mellől járnak" egy boltozott helyiségbe, de nem említi, hogy ez már plusz emelet lenne. Ez a boltozott helyiség lehet az ún. „második ház", ebből egy lépcsőn járnak egy újabb emeletre a sáfárházba, innen már a legfelső emelet, az ágyúterasz következik. Ezt a leíró ötödik szintnek számolta. Az öt szint tehát szerintem a következő: 1. a torony földszintje; 2. a gerendás lakóház; 3. egy másik gerendás ház, mellette a második házzal; 4. a sáfárház; 5. a legfelső emelet. Nem beszél a leíró arról, hogy nyitott vagy zárt a legfelső emelet, csak arról, hogy a külső csatornáit, azok romlott állapota miatt hamarosan cserélni kell. A leírás ma már szintén nehezen azonosítható épületekkel folytatódik. „25. -A Négy Szegü bástyáról lejövén, megemlített kút felett való régi, romlott ház kamarácska, amely sövénnyel és tapasszal építtetve romlott fél viseltébe való hájazat van rajta. Vagyon azon tractusban egy sövényes, tapasztott ház pitvarral építve, s tapaszos padlásokkal, melyben vagyon egy óra, cum omnibus suis apertinentiis. Ugyanazon tractusban, két kőfal között vagyon egy kamorácska, mindezek felett vagyon egy kis harangocska, ... ugyanazon bástyán vagyon egy bokor(?) réz dob, ... egy gyalog dob. 26. - Onnan következik a háromszegű, kőből építetett erős bástya, fedél nélkül való. Azon vagyon feltéve egy vastarack, a kereke és az ágya vasas, vagyon más kisebb tarack is fakereke és ágya. Ismét vagyon egy kis forgó tarackocska, ágy és kerék nélkül való, melyet Istenben boldogul kimúlt méltóságos fejedelem Rákóczi Ferencz uram őn[agy]sága ajándékozott." Az 1685-ben felvett inventárium ezeket a területeket nem jelzi egyértelműen, csak fegyverzetüket és ismert nevüket említi meg. „ Három Szegü bástyán, sugár vastarack, ágyastól jó kerekestől Nr. 2 Az dob[o]lóban két szakállas vasból Nr. 2 Ugyanott három seregbontó csűv Nr. 3 Item seregbontó, öt csövű, ágyastul, jó Nr.l Ugyanott, egy pár középszerű réz dob Nr. par I Melynek egyike jó borított, más karika és borítás nélkül való Egy haszontalan romlott óra Nr. I Egy kis harangocska Nr. I Egy gyalog dob Nr.l" A leltárba vett tárgyakból látszik, hogy azonos helyiségekről lehet szó, mert az eltelt három év alatt a legtöbb felszerelési tárgy ugyanaz maradt, sőt még a sorrendjük sem változott. A leíró valószínűleg csak a legfelső emeletről jön le, innen valahogyan viszszatér a „Három Szegü" bástyához. Véleményem szerint a kút felett még egy folyosó lehetett, fából. Ennek gerendafészkét egy helyen még látni lehet, de ez már a mai palotaszintek felé vezethetett. A palota felett második emeletként talán faszerkezetű tetőtér lehetett. Innen vezetett volna egy kis út a „Három Szegü" bástyára. Ezekből azonban Hájazat-héjazat, tetőzet. EMSzT5. köt. 13. 109