A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

Feltételezhetően az alsó sor építkezésre utal, a felette levő sor pedig az egykori szintet tartotta. Ma ezeket nem lehet megfigyelni. A fal magasabb részein megmaradtak az emeleti helyiségek boltozatindításai, bár ezek másodlagos voltát nem falkutatás állapította meg, csak egyszerű megfigyelés.

36 Ma már az emeleti nyílásrendszer sem állapítható meg. A mai ablakok mind a múlt századi átépítés eredményei, de a még felfedezhető elfalazott szegmensíves ablakok sem biztos, hogy egy korai periódushoz kapcsolhatók. Csekély nyom utal arra, hogy a palotán még további, tehát második emelet is lett volna. Egy múlt századi metszet alapján a palota nyugati falkoronáján látható téglából épült csonk az egykori fél nyeregtetőt tartó gerendázat pilléreként értelmezhető, de akár további emeletet is jelezhet (1. ábra). Az emeleti teremsort egy kis lépcsőn lehetett megközelíteni, de arról, hogy ez az épületen belül vagy azon kívül lett volna, információt nem ad a leírás. A palota keleti falán ma is látható gerendalyukak vagy egy gyilokjáró, vagy egy nyitott folyosó nyomai lehetnek, de ezek a déli oldalon - ahol elfalazott földszinti és emeleti nyílások vannak nem folytatódnak, pedig valószínű, hogy itt lehetett az egykori bejárat. Problematikus a palota déli falán látható visszaugrás, mely vagy átépítés, vagy egykori további épületek nyomát őrzi. A déli fal belső oldalán is jól látható az egykori vastagabb fal helye, ezt a megmaradt falcsonkok mutatják. A folytatásban a már megemlített és segítségként felhasznált kápolna és környezete következik: „22. - Azon háznak ellenében vagyon egy boltos kápolna, a holott az Isteni szolgálat celebráltatik. Melyben vagyon egy festett képekből csinált oltár, egy aranyos zászló, processiohoz való, egy közönséges prédikálószék, szőnyeggel együtt, ... azon kápolnán belül vagyon alsó és felső porház, mely porházban inveltáltatott munitióhoz való szerszám, ilyen formában puskapor van benne egy hordó, ... azon porház felett vagyon más porháznak való boltocska setét, melyben régi formára csinált sisak van egynéhány." Az 1685-ös inventárium ezt írja: „Porházban van egy boroshordó puskapor, vas Nr.l Item egy atalag 7

puskapor Nr. 1... Item tarackokba, szakállasokba, forgókba való vas golóbis fél atalag Nr.1/2... Onnan kápolnába menvén, van azon két christály üvegablak, rosszas Nr.2 Ajtaja fehér, pléhes, sarkvasas, hevederes Nr. 1" A palota teremsorának végében tehát a vár kápolnája állt, minden jel szerint a „Három Szegü" bástyán belül. Ama idevezető neogótikus ajtó múlt századi építésű, de a régi bejárat is itt lehetett, annak ellenére, hogy a déli falat a 19. században átépítették. Erős átépítésre utal a falazat vegyes, kő-tégla anyaga is. Az 1964. évi ásatás itt kezdődött. Földszintjén a sziklára alapozva, a bejárattól két-három méterrel mélyebben egy kör alakú építményt találtak, melyet a benne lévő kis kőalapozás miatt a kutató egy innen induló csigalépcső alapozásának vélt. Ez azonban nem tűnik eléggé bizonyítottnak. Mivel az itt talált leletanyag nem datálható és kevés, további építményekre utaló feltételezésre 36 K. Végh i. m. 133. 37 Atalag - kisebb hordó, ecet, bor, puskapor, kenőcsök tárolására. 1675-ben a Tokaj-hegyaljai atalag ~ fél tokaji hordó, két és fél pozsonyi akó ~ 67,14 1. Bogdán /., 1991. 156. 107