A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

„20. - Azon pincéből felmenvén egy kis garádicson, vagyon egy utcácska, régi deszkával meg deszkáztatott, mely utcácska megyén a mostani konyhára, mely konyhán van, ...egy vasrostélyos ablak..." (továbbiakban felszerelések). „21. - Ugyanott a konyha mellett vagyon egy boltos pitvar, melyben vagyon egy ólmos, romladozott, üveges ablak, kemence zöld, ó kályhás, egy asztal, lábastól, közönséges. Abból a házból nyíló Boros ház, melyben palér uram szokott lakni, melyet az előtt Sáfár háznak hívtak. Abba vagyon tarka kályhás kemence, két üveges romladozott ablak, egy festett, régi ágy. Item másik egy fehér ágy, egy régi rossz asztal, ..." A további épületrészek, helyiségek jó elhelyezéséhez „a mostani Konyha" pontos helyét kell tisztázni. Erre utaló megjegyzés csak kettő van. A leginkább használható az inventárium 22. cikkében említett épület, mely biztosan elhelyezhető. „22. - Azon háznak ellenében vagyon egy boltos kápolna... " A kápolna helyiségét K. Végh Katalin a palota északi végén lévő „Három Szegü" bástyába helyezi.

35 A fenti tereket tehát ezzel egy szinten és emeleten lehet feltételezni. Az 1685-ben született összeírás is segítségünkre van, bár ez a vizsgálandó tereket az ellenkező irányból, de következésük sorrendjében írja le, így ezen a ponton a két leltár nagyon jól összevethető. Figyelnünk kell azonban a berendezési tárgyakra is, mert sokszor az ablakok száma vagy éppen a cserépkályha léte segít két helyiség összehasonlításában. Segítségünkre van az is, hogy a két inventárium mindössze három év különbséggel született, így néha még a bútorzat száma és formája is ugyanaz maradt, bár az eltelt idő és az, hogy ekkor már nem sokan laktak a várban, már jócskán megapaszthatta a berendezések számát. Az 1685-ös inventárium a következőket írja: „ Templom előtt való házban van mázas kemence Nr.l. Ugyanazon, két négyfelé nyíló üvegablak Christaly üvegből, ónban foglalt, rosszas Nr.2 Deszkás rekesztés Nr.l Egy négyszegű asztal, lábastól Nr.l Ajtaja pléhes, hevederes, sarkvasas Nr.l A pitvarában van egy kemence, kályhás, rosszas Nr.l Annak is ajtaja pléh nélkül, vasas Nr.l Folyosó végében egy konyha, rossz ajtó rajta Nr.l" Az 1682-es összeírással összevetve a helyiségek sorrendje a következő: a palota déli végében az emeleten egy konyha, egy abból nyíló pitvar, majd a régen sáfárházként működő nagyobb lakóhelyiség. Arra, hogy ezek a terek az emeleten helyezkedtek el, abból következtethetünk, hogy a teremsor végében volt a kápolna, az pedig mai ismereteink szerint (boltozatindítások, feltételezett nyílásrendszer) a „Három Szegü" bástya első emeletén, az említett helyiségekkel egy szinten helyezkedett el. Arra a megállapításra, hogy a kápolna a „Három Szegü" bástyában volt, K. Végh Katalin jutott, bár ő az emeleti teremsort nem, csak ennek a bástyának a szintjeit vizsgálta. Visszatérve a palotaépület emeletére, a feltáráskor a falakban két egymás fölött lévő gerendalyuksort figyeltek meg. Az alsó szinten ezek a fallal egyidős lőrések között vannak, a felettük lévő sor az emeleti, de későbbi keletkezésű neogótikus ablakok alatt. Ezek nem lettek értelmezve, így nem tudni, hogy építkezési állvány vagy födém nyomai. Palér - praefectus operum, munkavezető (gyakrabban építkezések vezetője) TESZ, II. köt. 1219. K. Véghi.m. 150. 106