A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

öregtoronynak támaszkodott, kívülről és belülről is támpillérek támogatta helyiség, egy kisebb az öregtoronynak délnyugatról támaszkodó helyiség, valamint a már említett tömlöc. A beazonosítás itt csupán a leírásra támaszkodhat. A boltozott helyiség után egy kis kamra következett. Ezt nagyszerűen el tudom helyezni a bástyától keletre levő kis, félig nyitott téren. Ezt a bástya földszinti teréből, egy sziklába faragott lépcsőn lehet ma megközelíteni. Itt is a vármegyei nemesek ládáit tartották. E mellett volt a már beazonosított tömlöc, aminek felső építménye is lehetett. Ezen belül lehetett a nyílás, amin K. Végh Katalin elképzelése szerint a rabokat leengedték. Az 1685-ös inventárium a tömlöc felett fegyvereket ír le, de megemlít egy sáfárházat is. Ezek csak arra utalhatnak, hogy az épület a fal mellett állt, emeletén gazdasági helyiség volt, aminek tetőszintjén akár egy gyilokjáró is futhatott. Ma itt, a déli bástya falának folytatásában ablaknyílás, lőrés látszik, ez alátámaszthatja állításomat. Ebből az inventáriumból a helyiségek sorrendjére itt nem lehetett következtetni. Ma a börtön az utolsó objektum a vár délnyugati végén, ez után már csak a keskeny sziklanyelv húzódik. Az ezen talált cölöplyuksor felhasználását egyik inventárium sem említi. Talán ebben az időszakban már nem funkcionált az a figyelőállás, amit ide K. Végh Katalin leír. A tömlöccel szemben állt egy sütőház és ez alatt még volt egy erős bolt. A sütőház két helyen állhatott. Vagy a „Négy Szegü" bástya melletti ún. téglapilléres helyiségben, vagy a „Négy Szegü" bástya mellett, talán a mai feljáró helyén. Azonban alatta az inventárium egy mélyen fekvő pincét ír le. Ezen a területen csak egy helyen lehet ilyen pince, mégpedig a börtönként azonosított, sziklába faragott mélyedésben. Ez a mélyedés majdnem hat méter mély, tehát inkább tömlöc lehetett, mint egy raktározásra használt pincehelyiség. Három tér elhelyezése nem megoldott tehát: a tömlöc, a sütőház és az alatta levő bolté. Az viszont biztos, hogy ezek a mai déli bástyától keletre eső területen álltak. Az irat megemlíti, hogy a sütőház alatti bolt két ablaka „ ...az felsővárba járó kapu közé szolgál...". Ha azonban a bolt a föld alatt volt, nem lehetett ablaka, tehát valószínű, hogy csak egy félig földbe süllyesztett, vagy csak egy egyszerű földszintes tér volt, emeletén a sütőházzal. Valamint az is érdekes, hogy a két nyílás a hozzájuk közelebb eső feltételezett kapura néz, mely kapu a „Négy Szegü" bástya megközelítésére szolgálhatott. A leíró tehát itt sem következetes, mert minden jel szerint a négyzetes bástya felé vezető kapu a valódi felső vár kapuja, nem pedig az alsó várudvarra vezető kapuépítmény. A leírás azonban még nem a „Négy Szegü" bástyával folytatódik. (16. folyt.) „...azon sütőház mellett vagyon fából épített grádics, a garadics mellett vagyon egy kőből építtetett pitvar, gerendás, deszkás. Azon belől vagyon egy más deszkás gerendás pitvar, mely pitvaron belül van egy gerendás lakóház kit úr házának hívnak. Azon házban vagyon egy zöld kályhás kemence, egy asztal, lábastul, három ólomba foglalt üveges ablak, igen-igen romladozott, egy fa ó pohárszék... egyes karszék Nro. Öt, egy rossz fehér ó karszék, egy fehér romladozott ó ágy. ... Azon házból nyíló bolt zöld festett ajtó rajta, pléhestül, sarkvasastul, melyben vagyon egy kályhás kemence, zöld öreg almárium, egy kicsiny asztal, lábastul. Item fehér hosszú asztal, mely asztal felett deszkából építtetett téka, leveleket tartani való, egy öreg zöld ágy, fedeles két ember alá való, három üveg ablak, igen-igen romladozott, három fogas és két darab almáriumforma szék, melybe volt negyven csomó töltés, ... egy néhány kézbe való réz gránát. 102