A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

CSENGERI Piroska: Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi település leletanyaga

ADATOK A BÜKKI KULTÚRA KERÁMIAMŰVESSÉGÉNEK ISMERETÉHEZ A felsővadász-várdombi település leletanyaga CSENGERI PIROSKA I. A LELŐHELY ELHELYEZKEDÉSE ÉS RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNETE Felsővadász község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) az Északi-középhegység Cserehát dombságában, közelebbről annak Nyugati Cserehát nevű kistájában található (MAROSI-SOMOGYI 1990, 968-972). A terület napjainkban geológiailag, geomorfológiailag, növény- és állatvilágát tekintve, valamint régészetileg is alig kutatott. Felsővadász DK-i határában húzódik az ÉNy-DK-i irányú, 160-184 m tszf. magasságú, homokból és homokkőből felépülő Várdomb nevű dombhát, melynek DNy-i része az ott folytatott homokbányászás során megsemmisült. Jelenleg nem áll mezőgazdasági művelés alatt, összefüggő, sűrű növényzet borítja. A Vadász-patak közelsége és a környező vidék jó beláthatósága ezen a helyen kedvező megtelepedési lehetőséget biztosított a különböző őskori népességek számára. A lelőhely a XIX. század vége óta ismert a szakirodalomban (LEHÓCZKY 1883, 132-133; SZENDREI 1888, 34; uő. 1889, 152; KOREK-PATAY 1958, 95; KALICZ 1968, 116), az elérhető adatok szerint azonban az első régészeti kutatásra csak 1978 novemberében került sor. A homokbánya megnyitását követő leletbejelentés nyomán Hellebrandt Magdolna járt a helyszínen, aki a dombtetőn őskori telepleleteket talált, a bánya metszetfalában pedig két gödör foltját észlelte (HELLEBRANDT 1979, lll).

1 Mivel a folytatódó kitermeléssel veszélyeztették a megismert lelőhelyet, 1981. áprilisában újabb terepbejárásra (KOÓS 1982, 113),

2 majd 1982-84 között leletmentésre került sor. A feltárást Koós Judit vezette, 1983-84 folyamán Losits Ferenccel, az MNM akkori régész munkatársával együtt (KOÓS 1983; uő. 1984; uő. 1985; uő. 1986a; uő. 1986b). A kutatás 16 kijelölt szelvényben és egy árokban körülbelül 350 m

2 területen folyt, amelynek során őskori települések maradványaira bukkantak. A neolitikumból a bükki kultúra, a rézkorból a hunyadihalmi csoport és a badeni kultúra, a bronzkorból pedig a hatvani és a füzesabonyi kultúrák népességének hagyatékát tárták fel. A bükki településből néhány objektum - 7 gödör, 3 cölöplyuk, egy kisméretű padlómaradvány és egy kettős temetkezés -,

3 a füzesabonyi telepből az azt körülvevő erődítés árkának egy darabja, padlómaradványok, gödrök, cölöplyukak, a badeni időkből pedig két sír került elő. Az ásatások során feltártak 4 melléklet nélküli bronzkorinak meghatározott temetkezést is (KOÓS 1986b).

4 1 A helyszíni szemle során gyűjtött leletek a Herman Ottó Múzeumba (a továbbiakban HOM) kerültek. A bükki darabok leltári számai (a továbbiakban ltsz): 78.39.1-3. 2 Az ennek során gyűjtött anyag szintén a HOM-ba került, ltsz: 81.11.1-41. 3 A feldolgozás alkalmával ez a kevés objektum bizonyult a bükki településhez tartozónak. 4 Az ásatások további eredményeiről Koós Judit számolt be hivatkozott jelentéseiben és munkáiban. 73