A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

EGERSZEGINÉ HURTÁK Erzsébet: Tompa Mihály költészetének történelmi indítékai

TOMPA MIHÁLY KÖLTÉSZETÉNEK TÖRTÉNELMI INDÍTÉKAI EGERSZEGINÉ HURTÁK ERZSÉBET Az az életszakasz, mely Tompa Mihály születése és halála között eltelt (18171868) nemzeti történelmünk két legszebb szakaszát: a reformkort, a forradalom és szabadságharc időszakát öleli föl. Az 1849. augusztus 13. utáni szakasz az önkényuralom, a megtorlások ideje, ami az érzékeny lelkületű költőt megviselte, és legszebb verseinek megalkotására késztette. Tompa Mihály Rimaszombatban született, de édesanyja halála után Igricibe vitték nagyszüleihez. A gyönyörű természeti környezet, a színes virágok szépsége örömmel töltötte el a magányos kisfiú lelkét. A robotban megfáradt nagyszülők rideg környezetét ez a szépség oldotta fel. 1831-ben Igricibe új tanító került Bihary György személyében. A hivatását szerető tanító felismerte a kisfiú tehetségét, és két jómódú fiú szolgálódiákjaként bekerült Sárospatakra. A kettéosztott diákvilág Tompában a tudás örömét, a szolgaság és a szegénység pedig egyfajta keserűséget is kiváltott. Szemere Miklós barátsága egyengette az utat Tompa számára Vörösmarty Mihály írói és költői köre felé a későbbiekben. 1838-ban elhagyta Sárospatakot, és nevelő lett. Első versei ekkor jelentek meg hivatalos lapokban. Ismert költőként került vissza Sárospatakra, hogy befejezze tanulmányait. Az önképzőkör vezetőjével, Kazinczy Gáborral ekkor ismerkedett meg, és baráti kapcsolatuk halálukig tartott. 1843-ban tűzvész pusztított Miskolcon. A Szivárvány albumba Tompa négy verset írt, hogy az album jövedelméből segíthessék a károsultakat. Lévay József barátsága innét számítható, ami kiállta a nehéz idők próbáját, és szintén halálukig tartott. 1844-ben megismerkedett Petőfivel. Barátságuk nem felhőtlen, de lelkük mélyén tisztelik egymást. Petőfi az alábbiakban fejezi ki ezt: Ha nem lennék Petőfi, Tompa szeretnék lenni Tompa véleménye Petőfiről: Olyan, mint Petőfi, csak minden 300 évben születik. A politika a reformkor idején egyre jobban a nép felé fordult. A pozsonyi országgyűlésen a kor nagy gondolatait, annak feladatait Kölcsey Ferenc fogalmazta meg 183236-ban. Haza és haladás, szabadság és tulajdon - egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Mit értett ezen nemzeti imánk, a Himnusz megfogalmazója? A népet a nemzet soraiba kell emelni. Werbőczy Hármaskönyve óta, aki a középkori Magyarország legnagyobb jogásza, a nép nem tartozott a nemzet tagjai közé, ezért beszéltek 1848-ig a nemesi magyar nemzetről. Kölcsey a népet szabadsággal és jobbágytelkével akarta felemelni. Zemplén megye nemesi közgyűlése nem értett egyet küldötte programjával, de Kölcsey inkább le551