A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RÁCZI Győző: Tompa virágai

Mi édesebb a méz s tiltott szerelemnél? Hanem az édes méz s tiltott szerelem, Ha megkeseredik, keserű szertelen! Tompa a tiltott kéjelgés gyümölcsének említi a mézharmatot, ami versében halált hoz a méhekre. Megemlítem még a tubarózsát, a testvéri hűség szimbólumát, a ciprust, a szerény elmúlás fáját. Önfeláldozó a fagyöngy, szorgalmas a gyöngyajak. A kényesség jelképe a nebáncsvirág (nenyúljhozzám). A csudafát az utálattal azonosítja. A csudafa, mai nevén ricinus, mérges magjával, hánytató olajával rászolgált az utálatra. Érdekes, hogy a virágregék illusztrátorai a csudafát a maszlaggal (Datúra) illusztrálják. Tompa leírása mindkét növényre illik, de a maszlagot Tompa idejében sem hívták csudafának. Ennek ellenére a Méhner-féle kiadásban Széchy majd Demeczkyné is ezt rajzolja. Utolsónak a csalánt említem, ami a rágalmazás szimbóluma. Tompa versében házasodna az árvalányhaj, és kísérőjével, a komlóval tanácsot kérnek a csalántól. A csalán minden virágot leszól: a harangvirág bőbeszédű, hírvivő, a felfutóka hűtlen, a déliké lusta, a bazsarózsa kövér, a nenyúljhozzám szegény holdjáró, a rozmarin tudós asszonyság, és így tovább ... A rágalmak hatására az árvalányhaj visszatér a mezőre, míg a komló a kerítésről, távolból szemléli csak a kerti virágokat. A megsértett virágok a csalánt megátkozzák, azóta a csípős csalán megvetetten kínlódik a sövény tövében. E rövidke dolgozatba ennyi fért bele Tompa virágairól. Az igazi élmény az, ha a regéket olvasva a történeteket a természeti képekkel együtt élvezzük és átérezzük. Biztos, hogy Tompa Mihály a természetben, a virágok kőzött olyan dolgokat is észrevett, amit a halandók zöme nem lát és nem hall meg. Az Ő látomásai csak avatott emberek számára hozzáférhetőek és érthetőek. IRODALOM Tompa Mihály: Virágregék. Nyolcadik kiadás. Franklin társulat Tompa Mihály: Összes költeményei. Budapest, 1885. Méhner Vilmos kiadása Soó Rezső, Jávor ka Sándor: A Magyar Növényvilág Kézikönyve. Járainé dr. Komlódi Magda szerk.: Magyarország növényvilága. Budapest, 1995. 550