A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

B. KOVÁCS István: Egy hanvai népmonda és balladai párhuzamai

EGY HANVAI NÉPMONDA ÉS BALLADAI PÁRHUZAMAI B. KOVÁCS ISTVÁN Tompa Mihály köztudottan érdeklődéssel fordult a néphagyományok felé. Már sárospataki diák korában számos népmondát feljegyzett, később pedig költőileg fel is dolgozott. Az utóbbiak zöme először a Népregék és népmondák (Pest, 1846) c. kötetben jelent meg. A költő 1851-ben foglalta el a hanvai református lelkészi hivatalt, amelyet aztán haláláig (1868) viselt. Itt hallotta azt a történetet, amelynek általa készített verses feldolgozása alább olvasható. Basa kútja 1. A török úr fenn, Egerben.Sok deli lány van Gömörben S halmok alatt forr sok kútfő, Az hevítő, ez meghütő. Egri törökség vezére Szomjas a hegyköz vizére Hejha, de jobban lányára, A kinek édes, szép szája, Bírja is, a mit megkívánt, Van ki vizet hoz s rabol lányt, Népe, hatalma tengernyi, Egri basának jó lenni! Egyszer ezenben forgódik, AkétagajőaSajóig, Hamvai erdőben vár, lappang, Merre utalná jel, vagy hang? Tetszik a hajnal, harmat hull, Hallgatag erdő megzajdúl, Forr, bugyog a víz gyorsabban, A deli bimbó megcsattan. Rengedez a völgy bajboncsa, Rajta-esik, hogy megbontsa Gyenge fuvallat, mely támadt, Űzni segítvén éjt, álmát. 7. Míg a hiúz-faj vár lesben, Hószínű kendő meglebben, Szép hajadon jő korsóval, S ajkain a dal megszólal: 8. Rózsa virít a kertembe', Viola is van mellette, Barna legény, a süveged Hejh, beh virág nélkül viseled! így dalol a lány, s megy folyvást, Éri azon túl a forrást, S hogy tele lesz a korsója; Kapja török kéz gyors lóra. 10. Ló rohan, a vas szikrát hány, Két aga örvend: van víz s lány! Mert ugyan izzadt afélsz-en, Hogy feje nélkül el lészen. 537