A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BACSÓ Ildikó: A fekete könyv

találták meg. Az a feltételezése, hogy ezt vagy a rozsnyói katolikus püspökség vagy a jászóváraljai káptalanság levéltárában kell keresni."

21 Szentmihályi János erre válaszolva írja: Madarász László jól sejti, hogy Tompa Mihály irodalmi hagyatékát némi titokzatosság jellemzi. A titokzatosság azonban már a múlté. Felhívja figyelmét A magyar irodalom története 4. Kötetére, amelyben Kovács Kálmán ír Tompa Mihályról és a Fekete könyvről is. S a Budapesti Szemle 1918-ban megjelent 175. számára is. A kalandos sorsú Fekete könyv körüli titkok végképp eloszlottak. Már csupán a címe szorul egy kis magyarázatra: Az irodalomtörténet sokáig feketének vélt kötéstáblájával hozta kapcsolatba. Lévay hozzájárul Emlékbeszédében ennek az értelmezésnek a kialakításához: „Hozzám küldé eredeti kéziratát, hogy itt teljesen idegenkézzel Írassam le csinosan, köttessem be fekete vászonba".

22 A felbontáskor derül ki, hogy a kötéstábla nem fekete, hanem barnáslila. Bisztray Gyula az, aki megmagyarázza a címet: „A szimbolikus címet Tompa Mihály Pállfy Albert egyik regényének, A fekete könyvnek címéről kölcsönözte. Pállfynak ez a regénye 1847-ben jelent meg. A regény szerint Világosvár környékén egy régi török mecset toronyszobájában élt egy különc temetöőr, aki „egy nagy könyvbe" („A Fekete könyvbe") szokta naponként tébolyodott eszméit (naplószerű följegyzéseit) leírni. - A végéhez közeledő és a fokozatosan romló idegállapota miatt sokat szenvedő Tompa Mihály úgy érezte, ennek a „tébolyodott" különcnek példáját követi, midőn följegyzi élete néhány jellemző epizódját s az őt különösen bántó sérelmeket."

23 „Ez a kis rejtély is egy parányi sugárral járult az én barátom nevének glóriájához" írta a Fekete könyvről az egykori barát, Lévay József. Igen, ez is hozzájárulhatott az egykori Tompa-kultusz alakulásához. Ma érdekes és hiteles kortörténeti, irodalomtörténeti és főleg társadalomtörténeti dokumentum. 21 Szentmihályi János: i. m. 22 Lévay József, i. m. 23 Tompa Mihály levelezése II. 1863-1868-ig. Budapest: Akadémiai, 1964. 540. 536