A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

PATAY Pál: Régészkedéseim Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

hallgató, Hellebrandt Magdolna, aki mint régész, a Herman Ottó Múzeum dolgozója lett.) 57 rézkori sír mellett, 10 5. század eleji szarmata, valamint két meghatározhatatlan korúra találtunk. Az ásatás eredményei módot nyújtottak - a részletes ismertető monográfia mellett

10 - a rézkor több kérdését megvitató tanulmány megírására.

11 Megkedveltem a kis Tisza menti falut. Igen szívélyesek voltak az ottani emberek. Mindig érdeklődtek, milyen eredménnyel jár az ásatás; nem egyszer meghívtak ennek elbeszélése végett egy pohár sörre a kocsmába. A falubeliek kedvességét azzal akartam viszonozni, hogy az ásatás jelentősebb leleteit 1976-ban egy, a helyi művelődési otthonban megrendezett kétnapos kiállításon bemutattam. Az 500 lakost sem számláló Valkról és a szomszédos falvakból 400-nál többen tekintették meg azt. A járás oktatási osztálya is felhasználta ezt az alkalmat és ott tartott a történelem- és földrajzszakos tanároknak továbbképzést. Két emlékezetes esetem is volt az itteni ásatások során. Az első ásatásom utolsó napján, két órával a munkaidő vége előtt, amikor már a munkabérre szánt összeg is szinte teljesen kimerült, találtunk rá egy szokatlan nagyságú sírra. Túlórázással, megfeszített munkával tudtuk csak még aznap feltárni. Ez volt a leggazdagabb, leglátványosabb rézkori sír, amivel dolgom volt, pedig feltártam összesen vagy 250-et! Az 1975. évi ásatásom előéjjelén egy felhőszakadás vert ki a sátrambeli ágyamból. Éjféltől negyed háromig nem győztem a sátram bejáratának ereszéről kétoldalt alázuhogó vizet az odahelyezett vödörből és lavórból kiönteni, hogy az be ne folyjon a sátorba. De az így is alaposan beázott. A közeli gátőrház esőmérője 62 milliméter csapadékot mért! A tiszavalki Kenderföldön 1967-ben végzett ásatás alkalmával értesültem arról, hogy Valk és Négyes határmesgyéjén ugyancsak kerültek elő leletek. Újkőkori edénytöredékeknek bizonyultak. Ezért a következő évben Korek Józsefnek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesének közreműködésével rövid próbaásatást hajtottunk itt végre. Az újkőkor korai és középső szakasza közötti átmenet idejéből való telep helyére találtunk; érdekesebb lelet is került elő a munkánk során: egy kis cserépidol (bálvány). Az ásatás leleteit Raczky Pál ismertette.

12 Ugyancsak tudomást szereztem 1967-ben arról, hogy a községnek egy másik részén, a Tetes ér mellett egy sírra találtak. Ezért 1968-ban itt is végeztem próbaásatást. Ennek során két, a javarézkori bodrogkeresztúri kultúra kezdetéről való sírra, valamint a kultúra kései szakaszát követő időből való, a Hunyadi-halmi kultúrába tartozó telepnyomokra találtam. Ennek a temetőnek a feltárása végett 1975-ben visszatértem Tiszavalkra, majd 1976-ban és 1977-ben folytatva a munkát, 25 sírt tártam fel. Ez az ásatás nagyban hozzájárult a rézkoron belüli időrend tisztázásához.

13 Ugyancsak 1976-ban a tetesi lelőhely közelében, de már a szomszédos Tiszabábolna határába eső Szilpusztán végeztem leletmentést. Még 1973-ban homokbányát nyitottak itt és rézkori sírokra találtak. Emiatt 1974-ben a Herman Ottó Múzeum részéről Hellebrandt Magdolna elvégzett egy leletmentő ásatást, aminek során 6 korai és 10 Das Kupferzeitliche Graberfeld von Tiszavalk-Kenderfóld. Fontes Archaeologici Hungáriáé. 1978. 60., 17 tábla 11 Graber von Sippenhauptlinge aus der Kupferzeit. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966-67 (1968). 49-55. - A tiszavalki rézfokos. In: Fólia Archaeologica. 19. 1968. 9—23. - A javarézkor néhány etnikai és időrendi kérdéséről. In: Fólia archaeologica. 21. 1970 (1971). 7-26. 12 Raczky P., A Tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Égeikummal a neolithikum, rézkor időszakában. Szolnok, 1988. 27. 20-29. kép 13 A tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. I. In: Fólia Archaeologica. 29. 1978 (1979). 21-58. - II—III. In: Fólia Archaeologica. 30. 1979. 27-53. 485