A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

PIRINT Andrea: A művészet története Moholy-Nagy László interpretálásában

kényszerben látják azt a tényezőt, amely az ember örök velejárója, s amely alapján állandó előrehaladás nyilvánulhat meg. Eddig csupán a riegli és a Moholy-Nagy-féle koncepció azonosságáról esett szó, mintha a két történeti szemlélet teljes mértékben egymásra tükrözhető lenne. Természetesen számos tekintetben nézeteltérés adódik kettejük „építménye" között, amelyek egy része viszont betudható Moholy-Nagy avantgárdé voltának és funkcionalista beállítottságának. Riegl a stílus fogalmával dolgozik, Moholy-Nagy elveti e régi kategóriát, csakúgy, mint az ornamentika „magasrendűségét", amely Riegl számára már a művészet foka. Riegl a reliefszobrászat terén folytatott vizsgálataiból szűri le tapasztalatait; Moholy-Nagy csak a körszobrokra tartja érvényesnek teóriáját. Mindazonáltal kettejük koncepciója a lényeges vonalakat tekintve megegyezik, és úgy vélem - különösen a szobrászi alakítás tekintetében kifejtett fejlődési sémák rokonsága miatt -, hogy ez az azonosság talán több is mint véletlen. Riegl iránt, aki 1893-as művében kifejtett fejlődéskoncepciójával tulajdonképpen az avantgárdé művészet fejlődéstörténeti alátámasztását adta,

55 természetszerű érdeklődés feltételezhető a modern művészettel elméleti téren is foglalkozók részéről. Talán Moholy-Nagy érdeklődése is így fordulhatott Riegl felé, akinek teóriája - összevágva Moholy-Nagy saját tapasztalataival - hatást gyakorolhatott rá. Moholy-Nagy a tagolt tér története tekintetében később tovább mélyíti, példákkal is illusztrálja fejlődéskoncepcióját. Elméleti főművében, a csak a halála után megjelent Látás mozgásban című könyvében majd összefoglalását adja - többek között - mind az 1920-1928 között kifejtett fejlődéstörténeti koncepciójának, mind a később kifejtett újabb gondolatainak is. E utolsó könyvében kibontakozó koncepció további vizsgálatot igényel. IRODALOM Bajkay Éva (szerk.) 1979 A konstruktivizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Budapest, Gondolat Hevesy Iván 1922 A posztimpresszionizmus művészete. Gyoma, Kner 1978 Az új művészetért. Válogatott írások. Budapest, Gondolat László Moholy-Nagy 1995 From Budapest to Berlin 1914-1923. The University Gallery, University of Delaware Marosi Ernő (szerk.) 1976 Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Budapest, Corvina Mezei Ottó (szerk.) 1975 A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Budapest, Gondolat Moholy-Nagy László-Molnár Farkas-Schlemmer, Oskar 1978 A Bauhaus színháza. Budapest, Corvina Riegl, A.: Stilfragen. Berlin, 1893. 391