A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SPÓNER Péter: 42 nap a világ körül. Hadifogság Kelet-Szibériában 1918-1921

szállító hajók nem voltak, általában az egykori monarchia katonái utaztak egy hajón. A legnagyobb magyar kontingensek a következő hajókon érkeztek haza:

46 1920. október 5., Scharnhorst, német személyszállító 1920. október közepe, Hozan Maru, japán személyszállító

47 1920. október 26., Mainam, francia teherhajó, fedélzetén 1765 fogollyal

48 1920. november 15., Steigerwald, német teherhajó 1920. november 24., Frankfurt, német teherhajó 1921. március 14., Dr. Pirre Benőit, fedélzetén 863 magyar 1921. április 12., Peiho, japán személyszállító, fedélzetén 863 magyar 1921. szeptember 19., Crook, amerikai személyszállító, fedélzetén 267 magyar Természetesen ezeken kívül is érkeztek haza magyar hadifoglyok Szibériából „egyénileg' - már a magyar misszió megérkezése előtt is - elsősorban német „transzporthaj ókon". Ezekre feljutni egyéni ügyesség kérdése volt, igaz, nagyban megkönnyítette a helyzetet, ha a hazatérni igyekvő rendelkezett valamennyi készpénzzel. Köztük találunk olyanokat is, akiknek hozzátartozóik juttatták el az útiköltséget. Sok esetben a német hatóságok segítőkészsége folytán sikerülhetett feljutni egy-egy ilyen hajóra, melyek a legtöbb esetben Hamburg kikötőjébe futottak be. Ilyen esetekről leginkább a határokon felállított hadifogoly fogadó bizottságok által vezetett esemény-, illetve nyilvántartási naplók bejegyzései tanúskodnak, ezek közül azonban nagyon kevés maradt meg. Ilyenek például a Hadtörténelmi Levéltárban megtalálható, királyhidai bizottság által vezetett naplók.

49 Királyhida nyugati fekvéséből adódóan ide érkeztek meg a Németországon keresztül hazatérő magyar hadifoglyok.

50 Természetesen a legtöbb Kelet-Szibériából hazatérő magyar hadifogoly a „Magyar Vörös-Kereszt Missió" segítségével szállhatott hajóra. A Vlagyivosztok-Trieszt hajóút általában bő egy hónapig tartott, bár egyes esetekben meghaladhatta a két hónapot is, és a mai ember fülének egzotikus tájakon vezetett keresztül. Az utat Keresztessy Elemér naplójának leírásából ismerhetjük meg. Ő 1920. október 26-án indult a Mainam (Hableány) nevű francia teherszállítóval Vlagyivosztok kikötőjéből. Az út hosszáról és állomásairól, a köztük megtett távolságokról pontos statisztikát vezetett, mely szerint az utazás 42 napig tartott, és a következő nagyobb kikötőket érintette: Vlagyivosztok-Saigon: 10 nap, 2582 mérföld (mfd), október 26.-november 6. Saigon-Szingapúr: 3 nap, 648 mfd., november 10-november 13. Szingapúr-Colombo / Sri Lanka, az akkori nevén Ceylon szigete /: 7 nap, 1570 mfd., november 13.-november 20. Colombo-Port-Said / Egyiptom, Szuezi-csatorna földközi-tengeri kijárata /: 16 nap, 3488 mfd., november 20.-december 6. Port-Said-Trieszt: 6 nap, 1323 mfd., december 9-december 15. 46 A listát a Baja-Pilch-Lukinichr-Zilahy (1931.) szerkesztette mü második kötete alapján állítottuk össze. Ahol az lehetséges volt igyekeztünk feltüntetni a kihajózás dátumát, a szállított foglyok létszámát és a hajó nemzetiségét is. 47 Ezen elsősorban olyan banktisztviselők utaztak, akiknek utazási költségeit egykori munkaadóik fedezték. 48 Köztük volt a tanulmány megírását inspiráló Keresztessy Elemér is. HOM.HTD.,76.329.1. 49 A naplók sajnos nem alkotnak összefüggő sorozatot, sok a hiány, éppen ezért nem is lehet pontosan megbecsülni az ezen az úton hazatérők számarányát sem. HL. Hadifogoly Gyűjtemény, 19. doboz. 50 A bejegyzések között egészen megdöbbentő történetekkel is találkozhatunk, melyek az egyéni vállalkozó szellem és kockázatvállalás hihetetlen példái. Igaz, azoknak a foglyoknak sem volt egyszerűbb az utazása, akik a vörös előrenyomulás után szárazföldi-tengeri kombinált útvonalon jutottak haza a Pétervár-NarvaStettin-Lipcse-Berlin útvonalon. 329