A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZABÓ Timea: Pettkó János élete és munkássága, különös tekintettel a selmeci évekre

Wilhelm Haidingernek az előadásait hallgatta, aminek végén vizsgát is kellett tennie. Pettkó már ekkor felkeltette tanára figyelmét alapos felkészültségével. Tanulmányai idején asszisztensi munkát vállalt a bécsi pénzverde kémiai laboratóriumában is, Lőwe vezetése mellett. Majd németországi tanulmányútra utazott többek között Faller Gusz­táv, 9 Hrobonyi Adolf és Kolozsváry Ferenc társaságában. Ennek során az ottani bányá­szat és kohászat legfrissebb technikai vívmányait, eljárásait tanulmányozták. Hosszabbra tervezett útját a bányászati akadémiára tett kinevezése szakította meg, amely posztra maga Haidinger ajánlotta, emlékezvén a tehetséges fiúra. Selmecbányára menet, még Bécsben Haidinger jó tanácsokkal is ellátta, s később is méltatta Pettkó munkabíró ké­pességét, szorgalmát, erőfeszítését. Megjegyezte azonban, hogy többen hátráltatták munkájában az idősebb tanárkollégák közül. 10 A selmeci akadémia nemcsak a Habsburg Birodalom, de a világ legrégebben létre­hozott műszaki, bányászati felsőoktatási intézménye is volt. 1735-ben császári rendeletre alapították meg. Az ásványtant a kezdetekben a kémiával és a kohászati ismeretekkel közös tanszéken oktatták. Ennek első vezetője Jacquin Miklós (Nicolas Jacquin) 11 volt. Későbbi követői között találjuk többek között Giovanni Antonio Scopolit, 2 Ruprecht Antalt, 13 Wehrle Alajost. 14 1840-ben, egy átszervezést követően, a mineralógia, a geognózia és a paleontológia összevonásával új tanszéket állítottak fel. Vezetését Rösler Gusztáv 15 majd Niederrist József 16 látta el. Utóbbit követte felsődrietomai Pettkó János 1843-ban. Itt azután közel 3 évig, mint helyettes tanár dolgozott, s csak azután kapott rendes tanári kinevezést, 1847-ben. Érdekes adalék lehet annak a folyamatnak a megem­lítése, ami végül is a kinevezéséhez vezetett. Először írásbeli vizsgát kellett tenni, majd előadást kellett tartani egy szabadon választott témából. Mindezt Bécsből érkezett vizs­gáztatók előtt, szigorú szabályok figyelembevételével. Az eredményeket azután külön­böző fórumokon, ítélőszéken vitték keresztül, mire megtörtént a kinevezés. Nemcsak a mineralógia, a geológia és a paleontológia rendes tanárává nevezték ki, hanem egyben császári és királyi bányatanácsos is lett. Kinevezése után néhány évvel kötött házasságot egy selmeci polgár leányával, Kachelmann Karolinával. Házasságukból a későbbiekben két leány született, Irén és I Wilhelm Haidinger (1795-1871), osztrák mineralógus, Mohs tanítványa volt. A császári és királyi montanisztikai múzeum ásványgyűjteményének rendszerezője. Nagy hírű előadásokat tartott a bécsi egyete­men a fiatal bányászoknak. <; Faller Gusztáv (1816-1881), 1836-1840-ig selmeci diák, majd Pettkóval együtt kincstári ösztöndíjas. Beutazta Magyarország bányavidékeit. 1855-1870-ig az akadémia bányászati tanszékének tanára. Szakirodal­mi munkássága nemzetközi jelentőségű. 10 W. v. Haidinger. M. Museum 42. II Jacquin Miklós (Nicolas Jacquin) (1727-1817), 1752-ben orvosi diplomát szerez Bécsben, majd csá­szári megbízásból bejárja Közép-Amerikát. 1763-69 között a selmeci akadémia tanára, majd 1769—97-ig a bécsi egyetem professzora. A 18. század végi Bécs leghíresebb tudósának tartották. 12 Giovanni Antonio Scopoli (1723-1788), 1743-ban szerez orvosi diplomát, 1754-69 között az idriai higanybányák orvosa. 1769—76-ig Jacquin utóda a selmeci akadémián, majd 1779-től haláláig a páviai egyetem professzora. 13 Ruprecht Antal (1748-1814?), 1772—75-ig selmeci diák, majd 1779-92 között visszatérve az akadé­mia tanára. Ezután a bécsi udvari kamaránál tölt be különböző tisztségeket. 14 Wehrle Alajos (1791-1835), kémiát és gyógyszerészetet tanul, 1819-ben szerez doktori címet. 1820­35-ig a selmeci akadémia ásványtan-kémia-kohászat tanszékének tanára, s vezetője. 15 Rösler Gusztáv (1804-1857), 1832-34: selmeci diák, 1840-42-ig az ásványtani tanszék vezetője ugyanitt. 16 Niederrist József (1807-1865), ösztöndíjas a selmeci akadémián, majd bányászati kutatásokat végez, 1842—43-ig látja el az ásványtani tanszék vezetését. 302

Next

/
Thumbnails
Contents