A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZABÓ Timea: Pettkó János élete és munkássága, különös tekintettel a selmeci évekre

Aurélia. A nyugodt, segítőkész, és támogató családi háttér egész életében végigkísérte Pettkó Jánost. Felkészültségére, önképzésére is a folyamatos tudásmegújítás volt jellemző. A kristálytanhoz szükséges matematikai ismeretszerzés céljából nem átallotta matematikus kollégái óráit, előadásait látogatni: „Később Collégám Doppler

17 tanárnak felsőbb matematikai leczkéit látogattam, és azután Collégám Pőschl Ede

18 tanárnak leczkéit az ábrázoló mértanból."

19 Sőt ezek mellett egyik Bécsben végzett tanítványát, Schmidt Gusztávot kérte meg, hogy adjon órákat neki analytikai geometriából. Ahogy ő fogalmaz: „Tanítványom és tanítóm volt ő egy időben."

20 Tanári sokrétűségét jellemzi, hogy az akadémián választott tantárgyai mellett kristálytant, zoológiát, botanikát és talajtant is tanított a diákoknak, főként az erdészeti szakos hallgatóknak. Óráit, tanári működését az alapos felkészültség jellemezte. Önmaga is folyamatosan fejlesztette, korszerűsítette ismereteit. Az elméleti képzés, oktatás mellett gondot fordított arra, hogy növendékei gyakorlati ismeretekre is szert tegyenek. Hallgatói, az 1840-es évekbeli kristálytani, geológiai előadásairól kéziratos jegyzeteket készítettek. Ezek egyikét, egy 1846-ból származó kéziratot a Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára őrzi. ' Gyakran szervezett tanítványainak terepbejárásokat, tanulmányi kirándulásokat a Selmecbányát körülvevő területekre. Az előzetes felmérés céljából tett útjai és a későbbi kirándulások idején tett tanulmányai, észrevételei is hozzájárultak egyes későbbi geológiai, ásványtani, térképészeti munkáinak a megírásához, elkészítéséhez. Ezen kirándulások jelentették az egyik alapját többek között a „Geognostische Skizze der Gegend von Kremnitz" (1847), „Geologische Karte der Gegend von Schemnitz" (1853), az „Észrevételek Selmec vidékének geológiai térképéhez" (1871), az „Érdekesebb geológiai pontok Selmecz környékén", a Körmöcbányának tengerszint feletti magassága, megmérve légsúlymérői észleletek által, melyek 1853-ban május 22-től 26-ig Körmöcbányán és Selmecbányán tettek" (1862) című munkáihoz. írásaihoz ismeretszerzés céljából gyakran bevonta tanítványait, akik lelkesen voltak segítségére. így volt ez akkor is, amikor megbízást kapott egy magyar-német bányászati szótár elkészítésére. Az ő irányításával, s a selmeci diákok aktív közreműködésével készült el a magyar-német bányászati szófüzér. A cél ezzel egy, a magyar nyelv és a tudományos élet szabályait figyelembe vevő jegyzék elkészítése volt, ami addig nagy hiányossága volt nemcsak az oktatásnak, de a szakmai életnek is. A szófüzér elkészítéséhez azonban nemcsak megfelelő szakmai bányászati - tudással kellett rendelkezni, hanem mint a fenti kitételek is mutatják, nyelvészeti, nyelvhelyességi ismeretek birtokában is kellett lennie. Pettkó mindkét terület ismeretanyagában jártas volt, így nem véletlenül esett a Selmeci Akadémiai Magyar Olvasó Társulat választása pont rá. Ahogy a szófüzér bevezetőjének szerzője is említi „lelkes hazánkfia Pettkó János"

22 kapta a megbízást a feladatra. Az ő vezetésével az akadémia akkori bányászhallgatói: Belházy János, Herepey Károly, Horkay Endre, Márkus Zsigmond és Szabó József állították össze eme szógyűjteményt. Ez a Szabó József 17 Christian Doppler (1803-1853), a bécsi műegyetemen szerez oklevelet 1825-ben, majd Salzburgban folytatja tanulmányait. Később Bécsben és Prágában is tanít. 1848/49-ben a selmeci akadémia tanára. Ezután visszatér Bécsbe, ahol a tudományegyetem professzora lesz. 1848-tól a bécsi tudományos akadémia tagja. A róla elnevezett Doppler-effektus felfedezője. 18 Pőschl Ede (1820-1898), Győrben jogot, majd Selmecen bányászatot és jogot tanult, 1850 és 1887 között a selmeci akadémia tanára. 1873-76-ban az akadémia első választott igazgatója volt. 19 Pettkó J., (1884): Önbiographiai feljegyzések, MTA Kézirattár, Budapest 20 Pettkó J., (1884): Önbiographiai feljegyzések, MTA Kézirattár, Budapest 21 Andaházy Szilárd (1859/60): Geológiai, kristálytani jegyzetek Pettkó János előadásairól. 22 Bányászati szófüzér, Előszó, Selmec 1845. 303