A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZABÓ Timea: Pettkó János élete és munkássága, különös tekintettel a selmeci évekre

Pettkó János élete Selmecbányára kerüléséig 1812. november 11-én született Felső-Driethomán

5

, egy nemesi földbirtokos családban. Apja felső-driethomai Pettkó Dániel megyei táblabíró volt, anyja, Hriadszky Krisztina egy evangélikus papnak a leánya. Két fiú- és egy leánytestvére született. 1. kép. Pettkó János arcképe (forrás: Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára) Tanulmányai során a tudomány számos területével megismerkedett. Kezdetben édesapja egy közeli rokonukkal együtt magántanítót fogadott fiai mellé. Ezután, 9 évesen testvérével együtt a győri gimnáziumba került, ahol az alapfokú ismeretek mellett lehetőségük nyílt a magyar nyelv alaposabb megismerésére. Erre azért volt szükség, mert korábban főként tótul és latinul beszéltek. Két esztendő múlva a pozsonyi líceumban folytatta tanulmányait. Ez utóbbi helyen retorikát, filozófiát és teológiát tanult. Nem véletlenül. Apja, aki elszegényedett nemes volt, szűkös anyagi viszonyaihoz mérten is jó nevelést, neveltetést akart adni gyermekeinek. Másodszülött fiát, Jánost papnak szánta. Pettkó több évet eltöltött teológiai tanulmányokkal, még a záróvizsgát is letette. Lelkesedése, érdeklődése a papi pálya iránt azonban fokozatosan csökkent. Ahogy önéletrajzában írja: „Mennél tovább tanultam a theológiát, mind inkább elesett tőle a kedvem, mig végre a sigorozum után egészen hátat fordítottam neki."

6 Ekkor a tudomány egy másik területével kezdett el részletesen foglalkozni. Ez pedig a jog volt. Trencsénbe 5 Felső-Driethoma, jelenleg Driethoma (Drétoma), egykori kisközség Trencsén vármegye trencséni járásában, több kisközségből keletkezett, s birtokában a trencséni uradalom, a nyitrai püspök, a korona és a Pettkó család osztozott, ma Szlovákiához tartozik. 6 Pettkó J., (1884): Önbiographiai feljegyzések, MTA Kézirattár, Budapest 300