A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
SZABÓ Timea: Pettkó János élete és munkássága, különös tekintettel a selmeci évekre
PETTKÓ JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SELMECI ÉVEKRE SZABÓ TÍMEA Bevezetés Pettkó Jánost méltán tarthatjuk kora egyik legműveltebb, legszélesebb látókörű emberének. A tudomány számos területén szerzett jártasságot, ismereteket. Több nyelven beszélt. Tudományos munkássága mellett oktatótevékenysége is jelentős volt. Életének nagy része Selmecbányához kötötte. Diákévei egy részét ott töltötte, s később a helybeli bányászati akadémián tanított. A magyar mineralógia számos alakja vallhatta tanárának. Közöttük talán az egyik legnagyobb személyiség, Szabó József 1 is. Ő mindig hálás szavakkal emlékezett egykori tanárára: „1842-ben menvén Selmeczre az ásványtant az első félévben a helyettes tanártól hallottam még most sem elmosódott kedvezőtlen benyomással, míg a második félévben rendszeresen mívelt tudós előadásában gyönyörködhettünk." 2 E szavakkal is Pettkó alapos, lelkiismeretes felkészültségére utalt. Szintén dicsérő és méltató szavakkal emlékezett meg róla Böckh János, 3 a Földtani Intézet egykori igazgatója, aki korábban szintén az akadémia és ott Pettkó diákja volt. Böckh, Pettkó tanári kvalitása mellett elsősorban környezetének - Selmecbányának és vidékének - földtani felmérésében, leírásában és az ezzel járó térképezésben kifejtett tudományos munkásságát emelte ki. Mint írja: „Magyar geologjaink és bányászaink közt, de a külföldön is, még számosan vannak, kik Pettkó János komoly, tiszteletreméltó személyében érdemdús tanárukat veszítették s Ő valóban méltón tarthat igényt arra, hogy megőrizzük emlékezetét szívünkben és irodalmunkban." Bár írásai, tudományos és ismeretterjesztői munkái számos helyen jelentek meg, mégis a tudománytörténet, néhány rövid életrajzi megemlékezést leszámítva keveset foglalkozott vele. Munkám célja, hogy az életrajzi adatok mellett, munkásságának és emberi tulajdonságainak bemutatására is törekedjek. 1 Szabó József a 19. század végének és a 20. század elejének kiemelkedő magyar mineralógusa. 2 Szabói, (1891): MFT Elnöki Megnyitóbeszéd, Földtani Közlöny, 21.4-5. 3 Böckh János (1840-1909), 1858-62 között a selmeci akadémia tanára, 1882-től a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 4 Böckh J., (1891) a Magyar Királyi Földtani Intézet Igazgató Jelentése, Földtani Intézet Évi Jelentése 1890-ről, 11-13. 299