A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SISKA József: Premontrei szerzetesek a bodrogközi Leleszen

5. kép. A templom északi mellékoltárának 6. kép. A főbejárat a 20. század fordulóján részlete (OMH Fotótár) (OMH Fotótár) A lélekmérést a felső részben, a feltámadást, az igazak kiválasztását, a bűnösök pokolra taszítását a legjobban megrongálódott alsó sávban helyezte el az egykori mester.

6 Az északi oldalon megmaradt freskótöredéken a Veronika-kendő kultuszát elrendelő zsinatról látunk részletet. A falfestmények szín- és formavilága az itáliai hasonló korú alkotásokkal rokon. Ezekkel a festményekkel egy időben készültek a bejárati ajtó és az ablakok keretei, amelyeknek alsó részét a 18. századi átalakításkor befalazták. A templom építészeti emlékei közül a gótikus ajtók és ablakok, a falpilléreket tartó konzolok, a szentélyben kialakított három ülőfülke érdemel különös figyelmet. A sekrestye délkeleti sarkából nyíló csigalépcsőn volt egy kovácsremeknek nevezhető, 14. századi vaslemez ajtó. Külső lapján, négyzetes hálóban, gótikus majuszkulás felirat, a háromkirályok mellett Pálóczy Domokos, az 1379 és 1403 közötti időszakban a leleszieket igazgató prépost nevével, vágott pajzsban pólyás Árpád-házi és liliomos Anjou-címerrel.

7 A templom 18. századi, barokk főoltára, részben takarja a szentély délkeleti szegletének epitáfiumát. A síremlék a Leleszen elhunyt Szegedy Pál csanádi, választott püspök, 1588 és 1597 között helyi prépost alakját formázza, kerületén latin felirattal. Az északkeleti sarokban, csaknem teljes takarásban az 1620-ban meghalt Dóczy András magyarországi főkapitány látható. A sírkövet felirata szerint felesége, Pachot Judit és annak második férje, Sennyey Sándor, udvari tanácsos és kamarás készíttette 1631-ben.

8 6 Marosi K, 1987. 188-189, 197. 7 Marosi K, 1987.403-404. 8 O et P. 35-36. 292