A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SISKA József: Premontrei szerzetesek a bodrogközi Leleszen

-• .4::-"^"C •'•'•&;V' * " 3. kép: A 14. századi freskó részlete a kápolnából (Gróh István, OMH Rajztár) A bolsevizmus sötét agyú, helyi aktivistái ekkor verték le és zúzták darabokra a főbejárat fölött lévő, Kunitz prépost címerével ékesített, 18. századi epigráfiát. A rendház épületében mezőgazdasági szakiskola, később értelmileg sérült gyerekek szociális otthona működött. Az 1980-as években kívül-belül renoválták, akárcsak a helyi Római Katolikus Egyházközség kezelésében lévő templomot. Nem jutott hát az épület a környéken, Battyánban, Zétényben és Bélyben funkció nélkül maradt, szép főnemesi kastélyok szomorú sorsára. A helyi művészeti emlékek közül legnevezetesebbek a Szent Mihály kápolnában töredékesen fennmaradt 14. századi freskók. A Műemlékek Országos Bizottsága az 1900-as évek elején szorgalmazta az épület eredeti gótikus mérműveinek kibontását és a maradék falfestmények állagának megóvását. 1902-ben Szthelo Ottó építész elkészítette terveit. Gróh István ugyanekkor vízfestményeken örökítette meg a freskókat.

5 Anyagi okokból semmi sem lett az elképzelésből. Aztán közbejött az első világháború, Trianon és a többit tudjuk. A kápolna déli falán az Utolsó ítélet háromsávú bemutatása látható. Művészettörténész szakemberek véleménye szerint ez a korabeli magyarországi ábrázolások egyik legmonumentálisabb ciklusa. A kompozíció gerincét jelentő, Máté evangéliumában leírt, teofánikus vízió a középső sávban található. 4. kép: A sekrestye gótikus ajtaja (Századok, 1872. 56.) Országos Műemléki Hivatal (OMH) Terv- és Rajztár, Fotótár. 291