A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SISKA József: Premontrei szerzetesek a bodrogközi Leleszen

Premontreiek Magyarországon Szent Norbertet rokoni szálak kötötték Szent László királyunkhoz. Ennek tulajdonítható talán az, hogy kilenc évvel a rend megalapítása után, 1130-ban már felépült első magyarországi monostoruk, a ma Nagyváradhoz tartozó Váradhegyfokon. A 13. század közepén, mint már említettem, 46 közösségük szolgált hazánkban. Királyaink, főpapjaink, főnemeseink működtek közre a rendházak, templomok felépítésében, jelentős anyagi támogatásukkal. Gondoskodtak arról is, hogy olyan nagyságú birtokadományokkal lássák el a konventeket, amelyből a szerzetesek megélhetését biztosítani lehet. Bozók, Csorna, Csút, Garáb, Horpács, Jánoshida, Jászó, Lelesz, Mqjk, Margit-sziget, Ság, Szentkereszt, Túróc, Tűrje és Váradhegyfok volt legnépesebb premontrei központ a középkorban. Tagjaik a lelkipásztorkodás és a közművelődés területén szereztek elévülhetetlen érdemeket. A mohácsi csatavesztést követő politikai káosz, a török térhódítás, az ország három részre szakadása miatt megszűnt a rendi élet. A prépostságokat a világi főpapság, főnemesség, több helyen a királyi kamara vette át. A 17. századi katolikus megújulás indította el a premontreiek reneszánszát. 1. Lipót a törökellenes háborút komoly pénzzel támogató ausztriai Pernec prépostságának ajándékozta 1697-ben Jászói és Leleszi, majd I. József 1705-ben Váradhegyfokoi. 1710-ben morvaországi szerzetesek Csornán indították újra a rend működését. A jászóiak hosszú harc után, 1770-ben függetlenítették magukat Pernectől, de önállóságukat nem sokáig élvezhették. II. József a felvilágosodástól megfertőzve, 1787ben beszüntette a szerzetesrendek működését az egész Habsburg Birodalom területén. 1802-ben I. Ferenc engedélyezte, hogy a csornai prépostság Tűrje és Jánoshida birtokaival megerősítve újrainduljon. Enne a rendeletnek köszönhetően Jászó is működni kezdett. Leleszi és Váradhegyfokoi csatolták hozzá. A királyi parancsnak megfelelően, 1808-tól a szombathelyi és keszthelyi gimnázium fenntartását a csornaiak, a kassai, rozsnyói, nagyváradi gimnáziumét pedig a jászóiak biztosították. Jászó a trianoni békeszerződést követően elveszetette iskoláit mind Csehszlovákiában, mind Romániában. Gödöllőn az 1923 és 1928 között felépült rendházban, gimnáziumban és kollégiumban folytatták a határokon túlról áttelepült rendtagok a tevékenységüket. Budapesten létrehozták tanulmányi házukat, a Norbertinumot. 1937-ben Budafokon nyitottak középiskolát. Az 1947 szeptemberében csalással hatalomra jutott judeoateista rendszer, 1948ban egy éjszaka leforgása alatt az összes egyházi iskolát államosította. Hasonló módszerekkel bánt el 1950-ben a még megmaradt rendi intézményekkel. A premontreiek csornai prépostsági 1989-ben vehette át a központi épületeinek egy részét. 1993-ban indították el szombathelyi iskolájukban a fiatalok oktatását. A gödöllői perjelségben 1990-től van rendi élet. Ekkor kapták vissza ősi jussukat, a zsámbéki plébániát is. A gödöllői gimnázium pedig 1992-től fogad tanulókat.

1 Premontreiek a Bodrogközben 1920-ban, stratégiai fontosságú vasútvonala miatt kettéosztott Bodrogközben, a Tice erecske partján található a rend nagy múltú, térbeni megjelenésével is tekintélyt parancsoló leleszi központja. A jászói apátság 1993-ban kapta vissza itteni birtokait. l

PuskelyM., 1998. II. 999-1005. 288