A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből

Az első összeírás (1677) a településen utcarend szerint lajstromozza a telektulajdonosokat, a másik többé-kevésbé ezt a módszert követi, azonban becsesebb, hiszen a puszta felsorolást azzal teszi gazdagabbá, hogy az ún. jegyzetekben rögzíti az adózó telek állapotát. S ez a névsor a tolcsvaiakat már Thököly Imre jobbágyaiként rögzíti. Az első, mintegy - az 1654-56-os lajstromozás - folytatásaként tűnik, mindössze a tételek nagysága mutatja, hogy bizonyosan nem a vármegyei adózáshoz készült. Forrásaink szerint e térséget is adóztatta a török. Az 1680-as hűbérlevél, melyet Musztafa egri pasa számára írtak, erről árulkodik. A második névsor feltűnően sok pusztatelket jelez, ez arra utalhat, hogy a városka lakói behúzódtak Patakra a biztosabb lakóhelyre, de fenntartják a tolcsvai telküket, ezért vállalják az adófizetést a töröknek is. E 17. század közepén keletkezett forrás kiválóan alkalmas arra, hogy az érintett hegyaljai (Pataki járás) települések társadalmának, illetve annak működése tanulmányozásához. A jelentősebb települések (város) társadalma összetettebb képet mutat. Nem derül ki, hogy e települések társadalmában még érvényesül-e a paraszti röghöz kötöttség. A kisnemesek jelentős számban vannak jelen, ahol bizonyosan szerepelnek a helységek vezetésében. Az esküdtek testületét alkotják, kik közül a főbíró kikerül. Valószínű, ők lehettek a. portások (adószedők) is. Ehhez csatolt 2 (külön) tolcsvai összeírás jól egészíti ki s magyarázatul szolgál az előbbiekhez. Kiderül, a török elől húzódtak Patakra, s úgy tartják művelés alatt tolcsvai telkeiket. Feltűnő, hogy közöttük egy kuruc és egy labanc van. Az előbbi minden bizonnyal Thököly zászlaja alatt szolgált. A kisebb-nagyobb rendszerességgel kivetett megyei adó (taxa) tekintélyes teher lehetett. Különösen a Tolcsván kivetett tételek utalnak erre. IRODALOM Benda Kálmán 1982 Magyarország történeti krónikája II. Budapest Dongó Gyárfás Géza (szerk.) 1910 Zemplén vármegye portáinak összeírása 1585-ből. In: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely Fényes Elek 1851 Magyarország geográfiai szótára, Pest Hőgye István (szerk.) 1978 Zemplén vármegye feudális iratainak összevont helymutatója. Borsodi Levéltári füzetek 10. Miskolc Köpeczi Béla (szerk.) 1988 Erdély története II. 1606-1830. Budapest Mező András 1991 Hegyaljai jobbágynevek a XVI. században. In: Bencsik János-Szakái Jenőné (szerk.): Tokaj és Hegyalja v. Miskolc Szakoly Ferenc 1990 Virágkor és hanyatlás 1440-1711. Magyarok Európában II. Budapest 264