A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

GYULAI Éva: A miskolci Miskolci Csulyak. Miskolci Csulyak István miskolci működése (1612-1616)

Humili supplicat exinde parenti animo, sole v e lut lucificast pabulum flammiger o orbemque timorem inde fugasti. ha mentem radiis flamnis almi tenebrosam rutila disjice technas satanae, lapsibus aurem facilem cede nefandis. Sit ut omnis labor, oratio, mentis meditamen, tibi laudi, emolumento sua qui nomina Christo dederunt coelipotenti. Semel Euangelii cognita semper niteat lux sacrosancti, malesuadam animae pelle famem, ne rabies enecet Orel Columen sis Deus orbis universi, rege Reges, civitates, fora templa, famulos Mártis, et almae benedic Christe catervae. Paradysi, maris, orbisque Monarcha, tibi nos has canimus pectore voces, mala post plurima ut Hunnos recréa pace cupitá. (A Paradicsom, tenger és föld Uralkodója, a kegyesek nemzője a szűz gyermekében, a Szentegyház tiszta szívből ad hálát: mert a te jobbod megvédi a vad ellenségtől az árva Sarepta fedeleit, elhajtva a nappal a sötét éj rossz fellegeit. A lelket, testet és ezt az átok nélküli fényt akartad szemeddel nézni: a Szentegyház tiszta szívből ad hálát. Ezért alázatos lélekkel könyörög a Szülőnek, amint a lánghordozó nappal megfényesítetted az istállót és a földet, ezért megfutamítottad félelmet, így fesd bíborra a tápláló fény sugaraival a sötét lelket, kergesd szét a sátán mesterkedéseit, és ne halld meg az istentelen tévelygéseket. Hogy minden fáradozás, könyörgés, lelki elmélkedés mely az égben uralkodó Krisztusnak adta nevét, legyen néked üdvödre és dicséretedre.