A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

GYULAI Éva: A miskolci Miskolci Csulyak. Miskolci Csulyak István miskolci működése (1612-1616)

13. Az ki mit nem öt azt dichérni nem tudgia, szokták mondani, bizony chak az tudgia az ki be varrottá michoda légien ben az sákba. 14. Ne szóljunk arról többet ottan; hanem minden lakjék vig'an: mert nem vagiunk torban; hanem puzdorekban, jámborok jámbornak hazában. Az alkalmi költemény nemcsak témájában, a hármas szám, hármasság dicséretében játékos és invenciózus, hanem a formájában is, a verssorok kezdőbetűi akrosztichonként a MISCOLCI ISTVÁN nevet adják ki, ami, ha az énekvers többszörös miskolci alkalmiságát tekintjük (Miskolcon énekelték, szerzője és a versben megénekelt leányok Miskolciak), csak erősíti a költemény allúzív jellegét. A korban gyakori gyermekhalál - gondoljunk csak Csulyak István tragikus sorsára- a költőnek nem kevés alkalmat szolgáltatott alkalmi versek írására, ezek között egészen bizonyosan Miskolcon született a csernelházi Chernél György leányának, Annának temetésén elhangzott sírvers. Hogy a költemény dátuma csak Csulyak miskolci működésének idejét jelzi, vagy a temetés is itt volt-e, nem tudjuk. Chernél György az egyik legközelebbi embere volt I. Rákóczi Györgynek, 1619-ben már a pataki vár prefektusa, s 1621-ben két kicsiny gyermekét temetteti a pataki vártemplomba, latin sírversű epitáfiumos sírkövük előkerült a templom műemléki feltárásánál.

25 Chernél György Miskolccal közelebbi kapcsolatba akkor kerül, amikor Rákóczi Györgytől alzálogba veszi annak a diósgyőri uradalomban bírt birtokrészét, s így Miskolc egyes telkeinek is földesura lesz.

26 Rákóczi György és Zsigmond 1614-ben veszi 3000 magyar forintért zálogbérletbe bedeghi Nyáry Zsigmondtól annak diósgyőri uradalomban birtokolt teljes részjószágát

27 (amikor éppen Csulyak István Miskolc lelkésze). Rákóczi György ezt adja majd tovább udvari emberének, Chernél Györgynek. Négyesi Szepessy Pál, a javak későbbi birtokosa így emlékezik meg a 18. század elején Chernél György és öreg Rákóczi György kapcsolatáról: „Az Meltosaghos Fejedelem öreg Rákóczy György a Nyári Familiátull végre meg vette ezen Diósgyőri Jószágot és birta sok esztendőkig. Ez időkben az öreg Csernelházi Csernél György szolgálván a N(agyságos) öreg Fejedelemnél és igen kedves embere lévén, ezen Diós Győri Jószágnak Tized Részét, melly az Három Nyári Kisasszony Része, conferalta egy néhány Ezer forintokfért] az meg írt Csernél Györgynek... ",

28 Mind a középnemes vár- és uradalmi tisztviselő, Chernél György, mind a jobbágy származású, külföldi akadémiát végzett református pap, Csulyak István a Rákócziak legközelebbi köréhez tartozott. Csulyak Rákóczi Lajos és Rákóczi Zsigmond temetésén szolgál, sőt éppen Rákóczi Zsigmond, az ónodi vár ura az, aki Miskolcról Ónodra próbálja csábítani hitlevelével. Hogy Chernelt és Csulyakot, a főúri, fejedelmi udvar körül kialakult jellemző kora újkori társadalmi csoport két reprezentánsát uruk szolgálatán túl is szoros kapcsolat fűzte egymáshoz, igazolja az alábbi, a kis Anna te5 Gervers-Molnár V., 1983. 50-60. 6 Leveles E., 1929.27. 7 MOL P 108 Fasc. L. No 264. Rep. 45. Forgách Zsigmond országbíró oklevele. Kassa, 1614. IX. 1. 8 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XLVIII/1. 71-72. 237