A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

A századforduló idején több helyen említik, mint őskori földvárat. Részletes le­írást ad róla Soós Elemér, aki a helyszínen is járt és innen származó kőkorszaki és kö­zépkori leletek előkerülését említi. 24 1910-ben Csorna József „Földvár" néven ismerteti és az itt talált leletekről is beszámolt, ugyanekkor Puky Andor tévesen a felsővadászi 16. századi erődített castellumot helyezi a földvár területére. 25 1929-ben Pogrányi-Nagy Félix neolitkori földvárként említi, 1935-ben azonban már „teraszokat" és „egykori fal töveit" ismertetik, ezeket a téves adatokat később a Vártúrák kalauza is átvette. 26 Ezzel szemben Kalicz Nándor már 1968-ban a hatvani kultúra lelőhelyeként számol be róla, 1977-ben pedig arról kapunk hírt, hogy a kassai múzeum őriz néhány innen származó, a bükki kultúrába tartozó cserepet. 27 1978-ban homokbányát nyitottak a Várdombon, ahol ekkor több cserép került elő. A bánya metszetfalában két gödör foltját lehetett megfigyelni, a dombtetőn pedig kerá­miatöredékek, patics, őrlőkötöredék és állatcsontok voltak. A terepbejárás alapján talált leletek az újkőkor bükki kultúrájába és a bronzkorba voltak sorolhatók. 28 A folyamatos homokbányászásra tekintettel 1981-ben S. Koós Judit járta be ismét a területet, majd 1982-től 1984-ig három éven át folytatólagos ásatást vezetett. A feltárá­sok alapján megállapították, hogy a mélymüvelés erősen megbolygatta az egykori tele­pülést. Jól elkülöníthető kultúrrétegeket feltárni nem sikerült. A bükki kultúra klasszikus és késői fázisának, a rézkori bodrogkeresztúri és péceli kultúra, a bronzkori hatvani és füzesabonyi kultúra leletanyagának keveredését figyelhették meg. Ennek ellenére vi­szonylag nagy számú és gazdag leletanyag került elő, melyek között agyag-, kő- és csonteszközök, állatfigurák és különféle használati tárgyak voltak; továbbá kilenc csont­vázas sírt is sikerült feltárni, amelyből kettő rézkori, a többiek pedig bronzkoriak voltak. 29 Az ásatások eredményeit az ásató 1986-ban összefoglaló jelentésben ismertette. 30 A Várdomb Felsővadász község templomától D-re 2,1 km-re, a Kupa felé vezető országúttól K-re 300 méterre található. Az ÉK-felé lassan emelkedő fennsík DNy-i sar­kából nyúlik ki a kissé felmagasodó Várdomb. Egész környéke szántóföld, magát a Vár­dombot jelenleg nem müvelik, magas fü borítja, jól áttekinthető. DNy-i, már erősen lejtő végét nagy területen lebányászták, az őskori telep szélét ezzel megsemmisítették. A homokbányászatot jelenleg nem végzik. A vár pontos körvonala jelenleg már nem mérhető, a korábbi intenzív földmüvelés jelentős mértékben elegyengette. Nagy vonalakban azonban még ma is felismerhető. A vár alakja hosszúkás, ovális, hossza 90-100 m, szélessége 50 m körüli lehetett. ÉK-i oldalán a folytatódó fennsík felől mesterséges árok védte. Ez ma már annyira betöltődött, hogy a vártetőhöz viszonyított mélysége alig 1 m körüli, elegyengetett szélességét pedig csak ásatással lehetne megállapítani. S. Koós Judit ásatása magának az erődítésnek a vizsgálatára nem terjedt ki, ugyan­akkor nem sikerült a különböző kultúrrétegeket a bolygatás miatt elkülöníteni. Más tá­volabbi területek ismerete alapján arra következtethetünk, hogy az árok, amely a telepet 23 OMM.-Mo. 1891.249.; Vendé A., 1896.299.; MihalikJ., 1896. 468.; Gerecze P., 1906.69. 24 Soós E., 1889-1928. 1. 22, 137-146. 25 Csorna J., 1910.48, \2S.\Puky A., 1910.267. 26 Pogrányi-Nagy F., 1929. 54-55.; Molnár E, 1935. 155-156.; VK, 1975. I. 225-226. 27 Kalicz N., 1968. 116.; Kalicz, N.-Makkay J., 1977. 129. - A kassai múzeumban lévő leletek a múlt század végéről, illetve a századforduló idejéről származhatnak. 28 Gádor J.-Hellebrandt M.-Simán K, 1979. 111. 29 L. Wolf M.-Simán K, 1982. 113.; S. Koós J., 1983. 14.; Losits F.-S. Koós J., 1984. 14-15.; L. Wolf M.-Simán K, 1983-1984. 80.; S. KoósJ., 1985. 12.;/,. Wolf M.-Simán K, 1985. 348. V) S.KoósJ., 1986. 18-20. 150

Next

/
Thumbnails
Contents