A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

Törmelékes elegyrészek: Kvarc: Gyengén koptatott, elsősorban hullámos kioltású (metamorf eredetű), illet­ve kevés vulkáni eredetű kvarc. Kvarcit: Ez a legnagyobb mennyiségben előforduló elegyrész, megjelenését te­kintve hasonlít a Felsővadász VI/6 jelű mintában előforduló kvarcithoz. Nagyméretű törmelékes elegyrész, gyengén koptatott. A kvarcok általában durvakristályosak és gyengén szutúrásan érintkeznek egymással, eredetileg egyensúlyi kristályosodás során képződtek. Csillámos kvarcit: A kvarcitnál valamivel finomabb szemcsés egyensúlyi kristá­lyosodást mutató kvarcból és 5%-nál több muszkovitból álló elegyrész. Mikrokvarcit (tűzkő): Nagyon ritka elegyrész, amely mikrokristályos kvarcszem­csékből áll. Mikrites mészkőtörmelék: Nagy mennyiségben előforduló elegyrész, megjelenését tekintve a Felsővadász VI/6 jelű mintában előforduló mikrites mészkövekkel mutat ha­sonlatosságot. Általában nagyméretű, közepesen, sőt esetenként jól koptatott. Néha kvarcszemcséket, csillámot, néhol fillitet is tartalmaz. Egyes szemcsék részlegesen át­kristályosodtak. Fillit: Nem túl gyakori elegyrész, általában kvarcot és csillámot közel fele-fele arányban tartalmazó jól fóliáit kőzettörmelék. Esetenként krenuláció (gyűrődés) is lát­ható. Ritkán apró, zöld pleokroós sajátalakú turmalin is előfordul benne (hasonló, mint a Cserehát jelű mintában). A foliációs síkok mentén limonitosodhat. Muszkovit: Ritkán fordul elő egyedi szemcseként, általában durvakristályos pik­kelyeket alkot. Opakásvány: Szabálytalan, vagy közel négyszög alakú szemcsék. Vulkánit (felzit): Ritka elegyrész. Belsejében elmosódó határvonalú, másodlagosan átkristályosodott, zömében földpátból álló szemcsék kevés opakásvánnyal és csillámmal (II. tábla, 6. fénykép). Viszonylag jól koptatottak. Földpát: Szericites, nem hullámos kioltású elegyrész. Turmalin: Idiomorf, nyúlt zöld-kékeszöld pleokroizmusú szemcsék (hasonlóak, mint a fi Hitben). Biotit: Vörösesbarna, oxidálódott pikkelyek. Epidot: Igen kis mennyiségben előforduló akcesszória. Idegen kerámiatörmelék csak nagyon kevés található. Nagy valószínűséggel nem kiégetett, csak kiszárított kerámia törmeléke lehetett, amelyet még kiégetés előtt újra belekevertek az alapanyagba. Kiégett agyagcsomó: Barna-sárgásbarna, tömött szövetű, belül szálas, kissé gyűrt szerkezet figyelhető meg. Néhol kvarcszemcse látható benne, valamint jellegzetes vilá­gosabb színű szegély alakul ki körülötte, Eredetét tekintve, feltehetően nem homogeni­zálódott agyagcsomó lehetett. Hasonló megjelenésű, kisebb méretű, egészen sötétvörös kerekített szemcsék is előfordulnak, amelyek erősebben hematitosodott agyagcsomók lehettek. Értelmezés: A kerámia alapanyaga változatosabb, többféle szemcsét tartalmaz, amelyek többé­kevésbé koptatottak. A törmelékanyag azonban ugyanaz, mint a Felsővadász VI/6, va­lamint a Cserehát jelű mintákban. Helyi anyagból készült kerámia, de az alapanyag, illetve soványítóanyag egy vízfolyás vagy völgy alsóbb részéről származott. A nagyméretű elegyrészek jelenléte és a gyenge hiátuszok alapján a szándékos soványítás feltételezhető. 122

Next

/
Thumbnails
Contents