A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

ÖSSZEGZÉS, A MINTÁK SZÁRMAZÁSI HELYE A neolitikus és bronzkori durvaszemcsés fillit, karbonát és kvarcit tartalmú házi kerámiák törmelékeinek származási helye a kerámiák lelőhelye és a terület földtani felépítése, kőzettípusai alapján (Fülöp, 1994; Kovács, 1998), a Szendrői-hegység északi szerkezeti egységében feltételezhető. A nyersanyag az ezen a területen felszínen megtalálható Szendrői Fillit Formáció, a Szendrőládi Mészkő Formáció, az Abodi Mészkő Formáció és esetleg az Irotai Formáció képződményeiből származhat. Elsősorban a Szendrői Fillit képződményei dominálnak, amelyeknek a felépítésében ezek a kőzettípusok nagyon hasonló megjelenésben vannak jelen, és amelyek legjellemzőbb előfordulásai ezen a területen találhatóak. Az Upponyi-hegységben előforduló hasonló kifejlődésű és jellegű Tapolcsányi Formáció képződményeinek nyersanyagként történő hasznosítását elsősorban a területünktől való nagyobb távolság miatt nem tartjuk valószínűnek Felsővadász-Várdomb környékén. A 4 neolitikus finomkerámia-töredék nyersanyagának származási helyét egyelőre nem lehet annyira egyértelműen meghatározni, mint a durva kerámiákét. Sok hasonlóság fedezhető fel a neolitikus házi kerámiák mintáival, ami feltételezi az azonos, vagy közeli területről való származásukat. Miután azonban a finomkerámiák anyagát jobban előkészítették, és azok finomabb szemcsések, a pontosabb meghatározás egyelőre nem lehetséges. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a durva kerámiák alapanyagának (soványítóanyagának) származási helye pontosabban megadható, mint a finomkerámiáké. Ennek oka elsősorban a soványítóanyag szemcseméretében keresendő. A durvább szemcsés törmelékanyagban nagyobb mennyiségben fordulhatnak elő kőzettörmelékek, amelyek származási helye is pontosabban azonosítható, mint a kis szemcseméretű, szélesebb eltérjedésű ásványtörmelékeké. Másodsorban a házi kerámiák nyersanyagát kevésbé gondosan készíthették elő - vagy finomszemcsés, sok törmeléket tartalmazó iszapot használtak alapanyagul, vagy az agyaghoz feltételezhetően helyi törmeléket kevertek különösebb előkészítés nélkül, így a kerámiákban előforduló törmelékegyüttes jól reprezentálja az adott készítési hely geológiai környezetét. IRODALOM Bohn, P. 1964 Tabáni kelta leletanyag vizsgálata. - ArchÉrt, 91. 243-248. Csengeri, P. 2000 A bükki kultúra települése Felsővadász-Várdombon. - Diplomamunka, ELTE BTK, 96. 2001 Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadászvárdombi település leletanyaga. - ebben a kötetben Fülöp, J. 1994 Magyarország geológiája, Paleozoikum II. - Akadémiai Kiadó, Bp. 447. 123