A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – MESTER Zsolt: A Szeleta-barlang 1999-2000. évi régészeti revíziójának eredményei

sünk fel, valamint újraértékeljük a leletanyagot azon ismeretek fényében, melyekre a tudomány az eltelt időben szert tett. Mindezeket már eredményesen alkalmaztuk a Suba­lyuk-barlang híres moustérien lelőhelyének esetében. 25 Ami a Szeleta-barlang revíziójának lehetőségeit illeti, rendelkezésünkre áll az 1906-1913 közötti ásatások gyüjtőleltára, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárá­ban őriznek. Meg kell jegyeznünk, hogy a fentebb említett, későbbi kutatások is a Kadic­féle eredeti négyszögbeosztás figyelembevételével folytak. Az Országos Földtani Múze­um gyűjteményének köszönhetően rendelkezésünkre állnak az alap- és metszetrajzok is, amelyek többsége sohasem volt publikálva. 26 Végül meg kell állapítanunk, hogy Vértes L. - publikációinak tanúsága szerint - ismerte ezeket a dokumentációkat, de nem ak­názta ki következetesen a bennük rejlő információt. A barlang két pattintott kőegyüttesének előzetes technológiai vizsgálata A fent említett új kérdésfeltevésekre lehet példa a technológiai megközelítés. A pattintott köegyüttesek 27 technológiai elemzése megköveteli, hogy ismerjük a vizsgált darabok egymáshoz való viszonyát. 28 A fenti dokumentációk lehetővé teszik számunkra, hogy térben és időben visszategyük eredeti helyükre mind a retusált eszközöket, mind a gyártási hulladékokat. Természetesen ennek a visszahelyezésnek a pontosságát korlátok közé szorítja az ásatási egységek mérete. Ezen megszorításokkal azonban alkalmazhat­juk a technológiai megközelítés vizsgálati módszereit: - feltárni a Szeleta embereinek a hozzáállását a különböző nyersanyagokkal szemben, - reprodukálni az általuk alkalmazott eszközkészítési rendszereket (systéme de productiori), - azonosítani már ismert vagy még ismeretlen (sajátosan erre az iparra jellemző) pattintási technikákat és műveletsorokat (chaíne opératoiré), - megkeresni a törések és pattintási felületek egymáshoz illeszkedéseit {raccord, remontagé) - kimutatni traszológiai (használati nyom) vizsgálatokkal bizonyos jellegzetes tí­pusok funkcióját, - felismerni a barlangban végzett tevékenységeket. Meggyőződésünk, hogy ezek a vizsgálatok nagymértékben gazdagítani fogják is­mereteinket azon őskori emberek életéről, akik a Szeletában laktak vagy tartózkodtak. Az elmondottak illusztrálására a továbbiakban szeretnénk bemutatni a revíziós program keretében végzett, technológiai jellegű vizsgálataink néhány eredményét. Arról a két pattintott kőegyüttesről van szó, amelyek a következő fejezet kiértékelésében a Moustérien I. és Moustérien II. kultúrákat képviselik. Nagyon jellegzetes nyersanyagból készültek: az egyik (MP1) egy vörösbarna színű, durvább szemcséjű porfírtufa, a másik (MP2) pedig egy nagyon finom szövetű, leginkább barna színű, néha különböző színű sávokkal tarkított hidrokvarcit. Mindkettő helyi nyersanyag. 25 Mester Zs., 1989, 1994. 26 Ehelyütt is köszönetünket fejezzük ki dr. Kordos Lászlónak, az Országos Földtani Múzeum vezetőjé­nek, hogy a gyűjteményben levő rajzokat felhasználhattuk. 27 A pattintott kőegyüttes fogalma alatt kőnyersanyagból pattintással készült darabok összetartozó együttesét értjük, amelyben egyaránt lehetnek kész eszközök, nyers szilánkok vagy pengék, töredékek, sőt, gyártási hulladékok is. A fogalom a francia ensemble lithique terminusnak felel meg. 28 InizanM., Reduron-Ballinger, M. Roche, H. TixierJ., 1995. 11

Next

/
Thumbnails
Contents