A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

Opakásvány: Négyszögletű, vagy oszlopos szemcsék formájában jelenik meg. Radiolarit: Finomszemcsés kovás kőzettörmelékben elszórtan radiolária kerekded vázelemei. Kovaszivacs tű: Finomszemcsés kovaanyagú, belül üreges szemcse. Idegen kerámia törmelék: Néhány darab, közepesen vagy jól kerekített, sötétvörös alapanyagú, kevés (leginkább szilánkos kvarc) törmelékkel. Feltételezhetően eredetileg kiégetett kerámiák voltak, esetleg erősen kiégett agyagcsomók, de ez nem dönthető el egyértelműen. Méretük maximálisan 650 (ím. Értelmezés: Előkészített, valószínűleg aleurolit, agyagos aleurolit iszapolt anyagából készült kerámia, amelynek kiégetése reduktív körülmények között történt. Idegen kerámia töredékeket is tartalmaz. A viszonylag sokféle törmelékszemcse, amely általában gyengén kerekített, valószínűsíthetően egy völgy alsóbb szakaszán történt alapanyag-felhasználást jelez. A minta külső részére utólag (de a kiégetés előtt) szegélyt húztak, ami a kerámia anyagától némileg eltérő agyagból áll (nem izotróp keresztezett nikolokkal, II. tábla, 1. fénykép). A szegélyben maximum 20-40 um-es, vagyis finomabb szemcsés törmelékek (kvarc és szeriéit) láthatók, melyek feltehetően az agyag eredeti alkotórészei voltak. A színe és „pöttyös" megjelenése alapján valószínűleg karbonátos alapanyagot, illetve az iszapolás során az iszapolt anyag legfelső részének finomszemcsés anyagát használták bevonásra. Bükki kultúra, bekarcolt díszűfinomkerámia, „a" típus (Felsővadász V/5 bjelű minta) Szöveti jellemzők: Viszonylag jól osztályozott, szöveti jellegeiben inhomogén finomkerámia töredéke. Az alapanyag 1 nikollal közepesen sötét sárgás, barnásvörös (foltosán gyengén inhomogén), egyes finomszemcsés csomók-foltok közepesen sötét okkersárga színűek. Keresztezett nikolokkal közepesen sötét vörösessárga. Nagyon gyenge az izotropitása. Megjelenése alapján szericites-agyagásványos. Viszonylag sok szabálytalan alakú, általában nagyméretű (2-3 mm) pórust tartalmaz. Ugyanakkor sok kisebb, kissé nyúlt és egymással közel párhuzamos pórus is megfigyelhető. A törmelékszemcsék mennyisége közepes, a szemcseméret-eloszlás egymaximumos, a nagyobb mérettartomány felé némileg aszimmetrikusan elhúzódó, de még jól osztályozottnak mondható. A szemcsék átlagos mérete 70-80 um, maximálisan 500 um, (általában azonban <250 um). A kisméretű szemcsék szilánkosak, a nagyobbak gyengén koptatottak, ami esetleg az alapanyag előkészítése közbeni törésre utal. A nagyobb méretű kvarcitszemcsék általában jobban koptatottak. Törmelékes elegyrészek: Kvarc: Elsősorban hullámos kioltású, metamorf eredetű, monokristályos szemcsék, de viszonylag sok a nem hullámos kioltású, feltehetően vulkáni eredetű szemcse is. Polikvarc (kvarcit): Közepesen durva, hullámos kioltású, általában kevés kvarcszemcséből álló törmelék, csak a nagyobb méretűek állnak sok tagból, ezek egyébként kevés csillámot is tartalmazhatnak. A szemcsék érintkezése általában hullámos a kvarciton belül, és nem irányított a szövet. 115