A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

Plagioklász: Ikerlemezes megjelenése alapján jól felismerhető, egy helyen kvarccal összenőve található, ami esetleg granitoid kőzetből való származását jelezheti. Káliföldpát: Kis mennyiségű elegyrész, pertitesedés, illetve esetleg metaszomatikus átalakulása miatt mozaikos-zavaros megjelenésű. Egy szemcse ikerrácsozatos mikroklin. Muszkovií (szeriéit): Nagyon vékony pikkelyek, feltehetően eredetileg az agyag elegyrésze volt. Biotif. Nagyon kevés, erősen pleokroós pikkely. Csillám aggregátum: Mindössze egy szemcse, ezért eredete nem deríthető ki egyértelműen. Halványzöld, csaknem színtelen, de nagy kettőstörésü csillámpikkelyek halmazából áll. Nem zárható ki, hogy a többi mintában előforduló fillithez kapcsolódott. Turmalin: Zöld-kékeszöld pleokroizmusú, nyúlt, idiomorf apró szemcsék (hasonlóak a többi mintában előfordulókhoz). Cirkon: Apró, sajátalakú szemcsék. Opakásvány: Kis mennyiségű, apró, négy- vagy hatszög alakú, hipidiomorf szemcsék. Klinozoizit: Xenomorf, rendellenesen kék interferenciaszínü szemcsék. Idegen kerámiatörmelék (vagy agyagcsomó): Viszonylag sok, de kisméretűjói kerekített (vagyis feltehetően korábban nem kiégetett), sötétvörös, hematitos anyagú törmelék. Kevés apró kvarc- és csillámszemcse lehet benne. Betemetődés utáni utóhatás: A nagyobb pórusok közelében nagyobb méretű foltokban az alapanyag gyenge karbonátos metaszomatikus átitatódást szenvedett. Ezek a részek erősen porózusak, és kevés törmelékszemcsét tartalmaznak. Kialakulásuk mindenképpen későbbi, a kerámia betemetődése utáni folyamathoz köthető. Értelmezés: Valószínűleg agyagos aleurit közvetlen felhasználásával, esetleg iszapolásával előkészített anyagból készült kerámia, nem kizárt azonban, hogy a törmelékes elegyrészeket összetörték, mielőtt az alapanyaghoz adagolták. Azok a törmelékes elegyrészek, amelyek megjelennek a Felsővadász V/5 a jelű mintában is, hasonló megjelenésűek, és közel hasonló arányban fordulnak elő, ugyanakkor azonban az V/5 b mintában jóval kevesebb fajta törmelékszemcse található. Mindkét mintában jellemző, hogy a plagioklász esetenként kvarccal együtt összenőve jelenik meg (granitoid kőzetből való származás), ami szintén a két minta egy területről való származását jelentheti. Az opak elegyrész megjelenése azonban erősen eltérő. Az alapanyag eltérő színe különböző agyagos nyersanyagot, illetve kiégetési körülményeket jelezhet. Összegezve, a két minta tulajdonságai alapján a nyersanyagul szolgáló agyag és a kiégetési körülmények eltérő jellegeket mutatnak, a törmelékszemcsék esetében azonban sok hasonlóság mutatkozik vagyis feltehetően egy területen, de nem azonos műhelyben (vagy időben) készült a két kerámia. A kerámia külső, díszített részére vékony szegélyt húztak, ami azonban csak a díszített rész belső, védett felén, a bekarcolásokban maradt meg kb. 100-200 um vastagságban. A szegély készítéséhez, hasonlóan a Felsővadász V/5 a jelű mintáéhoz, karbonátos, finomszemcsés anyagot használtak, amelyben maximálisan 100 um volt a törmelékszemcsék mérete. További megjegyzések: A kerámiatöredék ugyan egyáltalán nem irányított szövetű, de egymással közel párhuzamos részekből áll, ami réteges (szalagos?), vagy nyomkodásos módszerrel törté116