A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

anyagból készülhetett. A jobb állagmegóvás vagy használhatóság érdekében a külső szegélyt iszapolt, finomszemcsés anyaggal vonták be. A rendkívül ritkán előforduló fillit, valamint a hasonló megjelenésű gyengén kerekített kvarcitok azt mutatják, hogy ez a kerámia feltehetően a Cserehát jelű mintáéval azonos, vagy azzal szomszédos területen készülhetett. Bükki kultúra, bekarcolt díszűfinomkerámia, „a" típus (Felsővadász V/5 a jelű minta) Szöveti jellemzők: Viszonylag jól osztályozott, redukált, karbonátmentes finomkerámia töredéke. Az alapanyag 1 nikollal egészen sötét szürkésbarna, keresztezett nikolokkal teljesen izotróp, vagyis finomszemcsés karbonátot nem tartalmaz. Tömött szövetű, csak kevés szabálytalan alakú pórus fordul elő benne - ezek mérete a legnagyobb méretű szemcsékkel vethető össze. Viszonylag nagy a törmelékszemcsék mennyisége (13,9%), amelyek emellett igen változatos összetételűek is. A szemcseméret-eloszlás egy maximumos, szeriális, közepesen-jól osztályozott. Az átlagos szemcsenagyság kb. 100 u.m (uralkodóan 20-250 um, a 250 um feletti szemcsék ritkák), a maximális szemcseméret 750 um (elsősorban földpát, illetve kvarcit a nagyméretű elegyrész). A szemcsék szilánkosak, illetve gyengén koptatottak, ami elsősorban anyagfúggő (pl. a fillit jobban kerekített). Törmelékes elegyrészek: Kvarc: A monokristályos kvarc általában erősen hullámos kioltású, metamorf eredetű. Általában gyengén koptatott, de gyakori a szilánkos-szögletes szemcse is. Polikvarc (kvarcit): Nem annyira durvakristályos szemcsékből áll, mint az „A" és „D" típusú házi kerámia-töredékek esetében. Viszonylag kevés (általában 2-5, csak ritkán több) tagból álló szemcsék. A többtagúak irányított szövetűek, mennyiségük mintegy 10-15%-nyi a kvarcitokon belül. Csillámos kvarcit: Viszonylag jól koptatott olyan kvarcitszemcsék, amelyekben a csillám mennyisége meghaladja az 5%-ot. Mikrokvarcit: Mikrokristályos kvarcszemcsékből álló törmelék, szabálytalan alakú. Eredete nem állapítható meg egyértelműen (tűzkő vagy törött kovás ősmaradvány lehet). Káliföldpát: Erősen pertites, illetve inhomogén, gyakran szericites is. A kvarcszemcséknél általában nagyobb méretű. Plagioklász: Erősen bontott, ikerlemezes, gyakran kvarccal együtt fordul elő, ami granitoid eredetét sejteti. (Feltehetően a kis szemcseméret miatt nem tartalmaz a minta felismerhető granitoid törmeléket). Muszkovit (szericit): Apró pikkelyek formájában jelenik meg. Biotit: Elvétve található egy-egy erősen pleokroós üde pikkely. Klorit: Sötétzöld pleokroizmusuk alapján vasban gazdag kloritpikkelyek. Cirkon: Apró, idiomorf megjelenésű akcesszórikus szemcse. Ortit(?): Egyetlen példány, erősen barna pleokroós, nagy törésmutatójú szemcse. Kis szemcsemérete miatt nem határozható meg egyértelműen. Vulkánit (felzit): A vulkanitszemcsén belül elmosódott határokkal érintkező felzites alapanyag, gyakran szericitet is tartalmaz. Esetenként kvarc fenokristály is megjelenik benne. 114