A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)
B.HELLEBRANDT Magdolna: Szirmabesenyő-Földvár
véleménye szerint. Az Óvártól ÉNy-ra légvonalban körülbelül 2 km-re található a Várhegy. Ez teljesen lapos terület, sűrű bokros erdő fedi. Felfigyelt még innen ÉNy-ra, légvonalban 700 méterre sokkal alacsonyabban egy keskeny hegynyelvre, mely elméletileg várnak alkalmasabb lenne, ezt be is járta, de nem talált várnyomot. 20 Mindezen várgyanús helyek kutatása légi felvétellel talán eredményre vezet. A jövő kutatói az Őr-hegyet is számításba vehetik, valamint azt, hogy a hegyek lábánál a Margit dűlőben levő földvár kapcsolatban volt-e a hegyekben levőkkel? 1999. szeptember 11-én Nagy Dezső sárkányrepülőről ismét készített felvételt a Margit dűlőben levő földvárról, melyen kutatóárkaink is látszanak (12. kép). Ezen a képen a földvár déli és keleti részén hármas sánc húzódik, sőt megfigyelhetjük, hogy a kettős lábú nagyfeszültségű villanyoszlopnál a hármas sánc enyhén homorú ívben összeköti az északi és a déli erődítésszakaszt, de ugyanakkor az északi és a déli is befelé kanyarodik, s a jelenlegi autóút alatt, vagy helyén találkozhattak (13. kép). A földvár északi részénél hosszú mélyedés alakult ki, melyről Nováki Gyula az ásatás meglátogatásakor úgy vélte, hogy esetleg víz medre. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában 1952-es 21 és 1956-os 22 repülési év légi felvételein, melyek nagy magasságban készültek, szabályosan látszanak azok az ÉNy-DK irányú egykori vízjárta erek cikcakkos medrei, melyeknek a földvár belsejében levő két nagy, kissé ívelő széles mélyedés is része volt. Ezt a medret, és a tőle délre levő Csikota medrét megrajzoltuk (14. kép). 23 A Csikota 30-40 éve még élő vízfolyás volt, az ásatáson dolgozó Dojcsák László, Hankó László, valamint a tulajdonos, Pozbai László visszaemlékezése szerint. A szondázó leletmentés bizonyította a földvár létét, de újabb kérdéseket vetett fel például az erődítés szerkezetére vonatkozóan. Módszeres feltárás döntheti el az építés korát, a vár használatának idejét és létrehozásának célját. IRODALOM Banner János 1939 A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. Dolgozatok, 93-111. Szeged Gálffy Ignác 1902 Jelentés a Borsod-Miskolczi Múzeum archeológiai szakosztályának 1900. évi működéséről. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1900. évi Évkönyve 34-48. Miskolc Kandra Kabos 1885 A borsodi v. székesegyházi főesperesség. Egri Egyházi Közlöny, 91-92. Eger Nováki GyulaSándorfi György 1992 A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). Budapest-Miskolc 20 HOM Régészeti Adattár 2710-99. 21 Nyt. szám 5470. 5895. 22 Nyt. szám 5928. 23 A rajzokat Sárfány Andrásné készítette. 91
