A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

KALICZ Nándor– S. KOÓS Judit: Település a legkorábbi újkőkori sírokkal Északkelet-Magyarországról

formában az észak-balkáni Vinca kultúrában is használatban voltak a kezdetektől a fiatalabb fázisokig (VASIC I, 1932, 16. ábra, 67-88). Nem egyszer két kis vízszintes kar is kinyúlik belőle. Ez a sajátosság a korai Vinca kultúrára jellemző, amely esetleg kronológiai párhuzamot is jelenthet (VASIC I, 1932, 16. kép, 80-86: Vincán 9, 1-7, 3 m közötti mélységekből kerültek elő). Az AVK előrehaladottabb fázisából már hiányoznak. A mezőkövesdi lelőhely a Szatmár csoport más lelőhelyeivel együtt tükrözi a Körös-kultúra erőteljes befolyását és impulzusait (Alföld és Erdély). Lelőhelyünk kronológiai helyzetére vonatkozóan fontos következtéseket vonhatunk le a rendelkezésre álló 14

C-adatokból. Már a tipológiai elemzésnél is felmerült, hogy a kerámiában több fiatalabbnak tűnő forma és részlet is fellelhető, amelyek a klaszszikus, vagy késői fázisra utalnak annak ellenére, hogy a leletek jellegzetes vonásai egyértelműen korábbiak, vagyis egységesen a Szatmár csoporthoz (legkorábbi AVK) tartoznak. Ezt a feltételezést a néhány 14

C-próba is igazolja. Ezeket a vizsgálatokat Hertelendi E. végezte Debrecenben, akinek a nekünk átadott, de még nem publikált eredményeket köszönjük. Eredményeinket a következőkben foglalhatjuk össze: A 25 próbát nagyrészt állatcsontokból nyertük, és egy kis részt faszénből. Mindegyik kalibrált. Jóllehet a mintavétel zavartalannak látszó objektumokból származott, alkalmanként mégis befolyásolták az eredményt zavaró tényezők. Lelőhelyünkön az újkőkori népesség mellett még szkíta kori és római császárkori közösség számos objektummal és gazdag leletanyaggal képviseltette magát. Gazdag hagyatékuk és objektumaik többször bolygatták, vagy vágták a neolitikus objektumokat, amelyek néhány abszolút adatnál nyilvánultak meg igazán. 25 adatból négy ezekre a fiatalabb időszakokra vonatkozik. (3 adat a Kr. e. 926-842, 492-417, 441-392 eredményt hozta, mely a szkíta korra utal, míg a Kr. u. 9-85-ös dátum a római császárkorra, vagyis a szarmata korra). 6 újkőkori objektum, amelyekkel császárkori gödör érintkezett, vegyes eredményeket hozott. Abszolút datálás alapján ezek a Kr. e. 3075-2945, 3365-3123, 43304122, 4799-4718 és a 4807-4753 adatot szolgáltatták, bár az 5210-4999 már közelebb van a valós értékhez, azt az időszakot jelentenék, amelyeknél nyilvánvaló a zavaró tényezők jelenléte. További 15 adatnál tisztának és zavartalannak tűnik a mintavétel, jóllehet itt is van két időpont, a Kr. e. 4909^743 és a 4807^1753, amelyek a Szatmár csoporthoz képest túl fiatalnak tűnnek. A feltételezhetően helyes adatokat 13 próba szolgáltatta a Kr. e. 6. évezredből. Ezek a következők: deb4939 bp 6139 ±61 5210-4999 BC cal deb4940 bp 6186 ±61 5234-5034 BC cal deb4810 bp 6236 ± 68 5262-5075 BC cal deb4852 bp 6252 ± 58 5267-5204 BC cal deb4844 bp 6306 ± 40 5295-5239 BC cal deb 4857 bp 6303 ± 56 5301-5234 BC cal deb4876 bp 6311 ±57 5305-5236 BC cal deb 4665 bp 6334 ± 60 5325-5242 BC cal deb 4808 bp 6356 ± 74 5396-5248 BC cal deb 4812 bp 6357 ± 82 5401-5243 BC cal deb 4786 bp 6394 ±45 5402-5296 BC cal deb 4907 bp 6418 ±88 5457-5258 BC cal deb 3621 bp 6614 ± 53 5553-5477 BC cal 5582-5457 BC cal 68