A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HATVANI Gábor: A népi vadfogás és a féregirtás eszközei a Herman Ottó Múzeum Néprajzi gyűjteményében

4. Deszkából, illetve pléhből készült íjas hörcsögfogók. 5. Egérfogó hurkok. Ezeket a csapdákat elsősorban működési elvük, anyaguk, másodsorban rendeltetésük, származási helyük alapján soroltam az egyes csoportokba. 1. A kovácsoltvasból készített csapóvasak vannak a legnagyobb számban a Herman Ottó Múzeum néprajzi tárgyi gyűjteményében, szám szerint 18 darabot őriz a múzeum, zömmel Miskolcról. A különböző származási helyű csapdák funkcionális és szerkezeti megoldásukban rokonságot mutatnak. A csapóvasak elkészítése szaktudást igényelt, így ezeket házilag csak nehezen tudták előállítani. Származási helyük is arról árulkodik, hogy a miskolci kovácsok által készített csapdákat helyben szerezték be. A nem Miskolcon gyűjtött tárgyakról feltételezhetjük, hogy ezek készítési helye - ha nem is Miskolc -, de olyan helység, ahol kellő szakismerettel rendelkező kovácsmester, cigánykovács tevékenykedett vagy vaskereskedés működött. Fő alkatrészük egy rugóval kifeszíthető csíptető, körből és két félkörből álló kelepce, melyet oldalról vaskapocs támaszt. Rendeltetésüket tekintve elmondhatjuk, hogy méretüktől függően használták madarak, rágcsálók, vidrák, vadmacskák, rókák, farkasok, medvék elfogására, ahogyan erről a hazai és a nemzetközi szakirodalom is tájékoztat.

1 A Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében lévő darabok rendeltetésük szerint a következők: 1.1. Patkányfogásra használták azokat a laposvasból készült, két összecsapódó félkör alakú lemezzel működő csapdákat, melyek Igriciből és Bódvaszilásról származnak. 1.2. A kisebb kártékony emlősállatok, madarak elejtésére szolgáltak azok a kovácsoltvasból vágott, hajlított, szegecselt, formába öntött csapdák, amelyek az alább felsorolásra kerülő 13 darabból csoportot alkotják (1. kép). Ezek a csapdák teljességgel hasonlatosak a fentebbiekkel, de a róluk közöltek alapján alkalmunk nyílott arra, hogy rendeltetési funkciójuk alapján külön csoportba helyezzük azoktól. Borsodszemeréről, Berzékről, Miskolcról, Kisgyőrből, Taktaharkányból származó darabok találhatók a gyűjteményben. 1.3. Farkas, nagyobb állat elfogására alkalmasak azok a nagyméretű vascsapdák, melyek kovácsolt laposvasból íjasan . ,, „,,,

JÍ(

, , n

. meghajlítottan készültek, az előbb felsorolt 1. kep. Hauitott laposvas-csapda (Ltsz. ,,,, , * ,, n ,-, „, 75.21.48.) (a fotók Kulcsár Géza felvételei) csapdákkal megegyező módon. Berzekrol, Miskolcról és ismeretlen helyről származó darabok találhatók a néprajzi gyűjteményben. 2. Fából (puha- és keményfából) készült zúzócsapdákból 6 darab található a néprajzi gyűjteményben. Ezek a főleg egér, pele, patkány irtására használatos csapdák egy l

BérczyK., 1860.; B. BelházyJ., 1892.; Sirelius, U. T., 1934.; Lips, J. E„ 1936. 596