A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HATVANI Gábor: A népi vadfogás és a féregirtás eszközei a Herman Ottó Múzeum Néprajzi gyűjteményében

A NÉPI VADFOGÁS ÉS A FÉREGIRTÁS ESZKÖZEI A Herman OTTÓ MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYÉBEN HATVANI GÁBOR A vadászatnak élelemszerző, egyéb szükségletet kielégítő volta mellett a vetemény, a jószág, az elraktározott élelem megóvása, a lakótér tisztántartása is elsőrendű feladata. A sok évszázaddal ezelőtti Európa-szerte érvényben lévő szokásjog szerint a falu határához tartozó erdők, rétek, vizek apróvadjait szabadon vadászhatták a jobbágyok. Ennek a szokásjognak a fokozatos háttérbe szorulásával egyre nagyobb teret nyert a nagy természetismeretet és találékonyságot igénylő orwadászat, mint kiegészítő tevékenységi forma, mely a jobbágycsalád élelmezésében játszott a korábbihoz hasonlatos szerepet. A különböző eszközökkel és módszerekkel végzett kártevőirtás és vadászat tárgyai nehezen különíthetők el egymástól. Az emberi civilizáció és a technika fejlődéstörténetét vizsgálva érdemes figyelmet szentelni ezeknek az eszközöknek, hiszen az emberi leleményesség, a problémamegoldó-képesség mutatkozik meg ezen tárgyak elkészítésében, alkalmazásában. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen születő eszközkészlet és fogási módozatok tárháza kimeríthetetlen. Felmerül a kérdés, lehet-e, kell-e valamilyen szempontból különbséget tenni a vadászat és a féregirtás, a paraszti orwadászat és a ház körüli kártevők elleni védekezés célja, és eszközei között? Az emberi szükségletek kielégítését szolgálják ezek az eszközök, éppen ezért jól nyomon követhető egy-egy szerkezet, vagy szerkezeti megoldás elterjedésének iránya egy adott földrészen, kultúrkörön belül. Ezek meglétének, előfordulásának vizsgálata sok érdekes kérdést tisztázhat. A paraszti vadászattal foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom nagy számát talán az indokolja, hogy a vadászat nyújtotta élmény és annak előadása, az arra való visszaemlékezés mind leírva, mind szóban elbeszélve sokkal nagyobb számban maradt fenn, ezzel magyarázható másrészt a források, leírások sokasága is. A ház körüli kártevők elleni védekezés módjaival, annak eszközeivel szintén sok munka foglalkozott eddig is, ám a témának még így is kevesebb figyelmet szenteltek és szentelnek a kutatók. A paraszti vadászat és kártevőirtás eszközeiről, módjairól tájékozódást a Magyar Néprajzi Lexikon cikkei mellett a Magyar Néprajztudomány Bibliográfiájának kötetei adnak. E közlésnek azonban nem célja a témát érintő kérdések átfogó tárgyalása, csupán a Herman Ottó Múzeum néprajzi tárgyi gyűjteményében őrzött népi vadfogás és a ház körüli féregirtás csapdatípusainak bemutatására vállalkozhatunk. A gyűjteményben őrzött darabok a következő csoportokat alkotják: 1. Kovácsoltvasból készített csapóvasak. 2. Fából (puha- és keményfa) készült zúzócsapdák. 3. Deszkából készített ládacsapdák. 595