A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZALIPSZKI Péter: Háborús anziksz

„Kedves Szüleim! Fogadják ezt a kis lapot olyan szeretettel, mint amilyennel én küldöm. Jól vagyok, egészséges, melyet maguknak is szívből kívánok az Istentől. Édesanyám az egyik levélben írja, hogy én bennem nagyon csalódott, mert szesény Gyurink (kiemelés Sz. P.) több levelet írt... '

Ae Talán nem tűnik megalapozatlannak az a következtetés, hogy bátyját elhalálozása miatt emlegeti a fenti módon Gáspár Mátyás őrvezető az orosz frontról írt levelében. A lap folytatása is nagyon tanulságos, hiszen tetten érhető benne a reményvesztettség, amely a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásából, előrenyomulásából, a fronton harcoló magyar katonák kiszolgáltatottságából ered. „ ...ha egyszer hazasegít az Isten, mindent megmagyarázok édesanyám, minden vasárnap misét halgatok és imádkozok érettük, hogy e(gy)szer erőben és egésségben láthassuk viszont egymást. '

A1 Habár ez a levél még otthon, Mezőkövesden találja Gáspár Mihályt, hiszen a frontról bátyja az apjuknak való engedelmességére és anyjuk szeretetére biztatja öccsét: „Miska öcsém, édesapámnak minden szavát megfogadd: anyánkat, azt a drága, jó anyát, misukám; szeresd, tiszteld, s imádd... mert mi Isten után mindent nekik köszönhetünk...'\

48 Nemsok idő múltán az előbb megszólított Gáspár Mihályt is katonasorban találjuk, hiszen 1943. november 3-án keltezett levelezőlapját „Ali Jánosné úrasszonynak" címezi Tasnádról a 102/1. fog. v.h. szd. kötelékéből. Kiderül ebből a lapból, hogy lánytestvérei közül Katalin a felesége Ali Jánosnak, akivel nemsokára szintén a háború viharában találkozunk. A Gáspár fiúk egyike, Gáspár István 1943. január- februárjában Budapesten tartózkodik, hiszen három levelezőlap van tőle az említett időszakból. Előtte sem, utána sem találunk tőle híradást, ezért nem tudjuk ott tartózkodásának okát és körülményeit. Az első lapjának tanulsága, hogy az itthoniak a frontról írók visszafogott fogalmazása ellenére is pontosan tisztában vannak a kint lévők helyzetével. Lapjait az eddigiektől eltérő, szép, vallási ichletésű kezdőformulával indítja: „Dicsértessék az Úrjézus szent neve, e szép szóval köszönök hozájuk szeretet kedves édes apám és édes anyám és az egész család(\) ... Tudatom velük, hogy gyűri tol kaptam levelet, tiszteli magukatis, és mikor a levelét olvastam,, a szememből kiesett a könyű, hogy írta, denagyon szeretet volna haza jöni, velük találkozni, denem engeték, hanem viszakelet szegénynek meni. ... Gáspár tói mégnem kaptam levelet, nem tudom, hogy mivan vele... Tisztelem, csókolom minájukat."

49 A levelezőlapok közül talán a Gáspár Istvánéi tanúskodnak a leggyengébb írásképességről. Érdekes jelenség, hogy valamelyik műveltebb családtag, aki hozzájutott Gáspár István egyik lapjához, jó tanár módjára piros ceruzával kijavította annak néhány sorát

50 Nem történészi feladat megítélni a telepátia létezését, mégis érdekes dolog, hogy 1943. február közepéből két lapot is találunk, amelyekben a szokásostól is nagyobb aggodalom fogalmazódik meg Gáspár György miatt, akinek ezidőtájt való elhalálozására következtettünk egy későbbi lap szóhasználatából (lásd fentebb!). A szülők rossz sejtelmére utal Gáspár István 1943. február 12-én keltezett levelezőlapja. „...A levelüket megkaptam, mejnek nagyon megörültem, de mikor olvastam, nagyon el szomorodtam. Meg értetem belőle, hogy sem gáspárrol nemtudnak, sem gyurirol. Elégszomoru levelet irtak, demajd csak megsegíti ajo isten őketis, hogy hazakerülnek. Én már három három lapot írtamnekik, és egyre sem kaptam valasz(t)."

51 A losonci rendőr is aggódik fronton lévő 46 Abaúji Múzeum adattára: 611/34. 47 Uo. 48 Uo. 49 Abaúji Múzeum adattára: 611/47. 50 Abaúji Múzeum adattára: 611/56. 51 Abaúji Múzeum adattára: 611/45. 564