A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZALIPSZKI Péter: Háborús anziksz

HÁBORÚS ANZIKSZ SZALIPSZKI PÉTER A 2. világháborúról megjelent már számos monográfia, a hadmozdulatok részletes taglalásával. Különböző szemléletek érvényesültek ezekben a kiadványokban és sokáig munkát adnak az igazra törekvő történészek számára. Revideálni a már megfogalmazottakat, eddig még fel nem használt források bevonásával új ítéleteket alkotni az apokaliptikus évek valamely részletéről -vonzó perspektíva. Tanulmányunkkal nem ilyen babérokra pályázunk. A rendelkezésünkre álló források közlésével, elemzésével elsősorban az a szándékunk, hogy a háborús idők hatását, következményeit egy matyó (nagy)család esetében bemutassuk. Első világháborús ihletésű kéziratok, tábori levelek közlésére, elemzésére, mint a népi írásbeliség

1 egyik formájára, leginkább a néprajzi irodalomban találunk példát.

2 Az etnográfusok a lapokat elsősorban, mint a népi (paraszti) társadalom egy különleges helyzetre (a háborúra), a közösségből való kiszakadásra való reagálásának, megnyilvánulásának attribútumait vizsgálják. Történeti forrásként igen ritka a felhasználásuk,

3 hiszen a háborúra vonatkozólag ezek a levelek alig tartalmaznak információt, a hátország történetéhez pedig számos más forrástípus is rendelkezésre áll. A második világháborús tábori levelezőlapok a háború menetére vonatkozólag még annyi információt sem tartalmaznak, mint a megelőző háborúban keletkezett levelek,

4 hiszen nem lehetett a harci cselekményekre vonatkozó semmiféle adatot közölni, mert ezek „hadi titkot képeztek", s nem lehetett a katonának a saját helyzetére, állapotára vonatkozó megjegyzést tenni, mert az meg"demoralizáló" lett volna. S mindezt az elöljárók alaposan ellenőrizték is, és a tüzetes átolvasást a címző lapon pecsétjükkel („Ellenőrizve") és aláírásukkal hitelesítették. Mindezek ellenére úgy véljük, a lapok érdemesek a közlésre, hiszen felhasználásuk, feldolgozásuk említett korlátai ellenére is igen érdekes kortörténeti dokumentumok, a nehéz idők markáns hírmondói.

5 Minden forrásközlés óhatatlanul felvet ortográfiai problémákat. Keskeny mezsgyét jelent a szöveghűség és az érthetőség helyes arányának megtalálása. Ezen arányok megállapításánál és alkalmazásánál úgy véljük, a szövegközlés legfőbb célja az elsődleges szempont. A képeslapok és levelezőlapok szövegét elsősorban a történelmi korról szóló 1 A népi írásbeliség etnográfusi szemléletű vizsgálatát kétségkívül Ujváry Zoltán alapozta meg. Ujváry Z, 1960., 1963., 1980. 2 Például VigaGy., \9&5.;XantusGy.-Zsúpos Z, 1989. 3 Ezek közé tartozik Hanák P. 1973. cikke, amely a népi levelezés, így a fronton harcoló katonák és családtagjaik közötti lapváltás történelmi előzményeit rendkívül széleskörűen feltárja. 4 Ez lehet az oka, hogy tudomásom szerint nemigen van olyan történeti munka, amely forrásként alkalmazná a második világháborús levelezőlapokat. A néprajzosok érdeklődését pedig a második világháborús levelezőlapok talán ezért nem keltették fel, mert a háború időszakának népéletére vonatkozólag még a legutóbbi időkig is számolatlanul álltak rendelkezésre az élő adatközlők. 5 Magunk nem foglalnánk állást e cikk „tudományi" hovatartozásában, egyformán ajánljuk a történészek, a néprajzosok és a nagy háború emberi vetületei iránt érdeklődő minden olvasó szíves figyelmébe. 554