A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZALIPSZKI Péter: Háborús anziksz

informatív anyagnak tekintjük, ezért megengedhetőnek vélünk némi változtatást. A tagolatlan, folyamatos szövegbe interpunkciós jeleket iktatunk, az új gondolati egységeket a szöveg eredeti írásmódjától eltérve nagy kezdőbetűvel kezdjük. A képeslap és levelezőlap együttes az Abaúji Múzeumba az encsi Helytörténeti Gyűjtemény felszámolásakor került, így eredete, mint számos más, az encsi gyűjteményből származó anyagnak nem tisztázott, és már nem is tisztázható.

6 Meg kell elégednünk a puszta tartalommal, de nem várható el a közreadó részvétlensége sem, hiszen a lapok a kor meghatározta életmozzanatokat közvetítik, ugyanakkor örökérvényű alapkérdésekről: életről, halálról, túlélésről, kapcsolatokról, kapcsolattartásról szólnak. A frontkatonák számára kapaszkodót, gyakran az utolsó szalmaszálat jelentette az otthoni levél, a kis csomag. A képeslapok, levelezőlapok címzettjei Mezőkövesden a gróf Tisza István 1. szám alatt. Gáspár András, Gáspár Andrásné, Gáspár Mátyás, Gáspár Mihály és Ali Jánosné, vélhetően a népes Gáspár família egyik lány tagja, aki ha férjhez menetelekor az Ali hadba

7 is költözött, miután férje a frontra került visszament szüleihez. Ennél sokkal valószínűbb azonban, hogy a vő, Ali János költözött Gáspárokhoz, mert egy, Gáspár Katalinnak, az említett címre szóló levelezőlapon Gáspár Gáspár honvéd a frontról sógorát is „tiszteir, másrészt egy 1943. XI. hó 3-án Gáspár Mihály honvédtől származó „Ali Jánosné úrasszonynak" a már említett címre szóló lapon a következő a megszólítás: „Kedves testvéreim, Kati és Mar/...".

8 Nyilvánvaló, hogy az első helyen megszólított testvér keresztneve egyezik meg a címzettel. Egyébként Kövesden az egyik legnagyobb a Gáspár had volt, s a nemzetség olyan 100 holdat bírt, egy tagja Gáspár György (Gyura) pedig 1900-tól 1922-ig bírója volt a városnak. Az Alik sokkal kevésbé voltak módosak, közöttük még zsellér is akadt.

9 Hogyan érinti meg az idő a Gápár családot a lapok tanúsága szerint? 1938. XI. 13-i kassai postai pecséttel találunk egy képeslapot a kassai főtérről.

10 A képeslap azonban még az I. bécsi döntés előtt adatott ki, hiszen kiadója így jelöli magát „Fried-Kosice", az ábrázolt tér megjelölése pedig így íratik: „Kosice-Stefánikova ul." Mindezt ellensúlyozandó az előző érából maradt lapon, illetve a Széchenyit ábrázoló 10 f-es bélyegen van egy másik pecsét is, ennek peremfelirata KASSA VISSZATÉRT, közép mezejében pedig szárnyas takarók között a Szent Korona látható. Lám, csak egyetlen képeslap jegyei is mennyire idézik az időt amelyből való. A képeslap írott szövege sajnos nem olvasható ki végig, mert a ceruzás írás nyilván a sok fogdosástól helyenként teljesen lekopott. Az aláírás is kivehetetlen, ezért nem tudjuk, hogy a népes Gáspár család melyik tagja írta néhány nappal Kassa megszállása, Horthy kormányzó fehérlovas bevonulása után: „Szeretett kedves Szüleim! Jó egészséget kívánok mindnyájuk számára, mint hála Isten nekem van. Tudatom soraim (sorsom - Sz. P.) felől, a csomagot megkaptam. Tudatom velük, hogy észt a lapot már Kassán vettem. Egy huszárhadnaggyal járok autón, a hadnagy úr futár, én meg kísérő vagyok mellette. ...kával a bevonulást is láttuk, igaz, hogy egy kicsit félős volt, mert könyen belénk 6 Az encsi Helytörténeti Gyűjtemény fennállásának 12 esztendeje alatt semmiféle leltározási, nyilvántartási tevékenység nem történt az intézményben, ezért szinte lehetetlen a gyűjteményből a felszámoláskor az Abaúji Múzeumhoz került tárgyak és dokumentumok eredetének és történetének feltárása. 7 Témánk szempontjából feleslegesnek véljük a hadas településrendről való bővebb fejtegetést, csak Morvái Judit alapvető tanulmányát említjük. Morvái J., 1966. 8 Abaúji Múzeum adattára: 612/1. 9 Köszönet a Gáspár és az Ali famíliára vonatkozó szóbeli információkért Hajdú Ráfis Jánosnak. 10 Abaúji Múzeum adattára: 612/1. 555