A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JÁN ADAM: Jobbágyköltözés Sáros megyéből Zemplén megyébe a 18. század első felében

AZ ELSZÖKÖTT LAKOSSÁG NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE Gazdasági viszonyok Mindenekelőtt a kisebb telkek tulajdonosai szöktek. A makovicai uradalomból 32 család. Másfél virgás telket hagytak el, 2 virga nagyságú telket 14 család, 2 és fél virgásat 1 és 3 virgásat 13.

13 Az alsótarcai területről 16 család 1/8 telekről szökött, 29 negyedtelkes család és 1 féltelkes. Vallási összetétel A makovicai uradalomból elszökőttek között a görög katolikus vallásúak voltak többségben, csak a zborói, kurimai, dubinai, szemelnyei és polyáki jobbágyok esetében van szó római katolikus vallásról. Az Alsótarcai járásban bonyolultabb helyzettel találkozunk. Itt a 2 előző valláshoz az á. h. evangélikus vallás is csatlakozott.

14 A szökés idejéről (az évszak, hónap) és módjáról nem rendelkezünk közelebbi információkkal. Beszélnek azonban róluk más források, amelyeknél viszont hiányzik a szökés helye. így pl. 1736 tavaszán (március, április, május) Szedikertről 5 negyedtelkes jobbágy szökött el, és közülük 4 semmit nem hagyott maga után, 1 két köböl gabonát és 3 zsellér szintén nem hagyott ott semmit. A 4 elszökött szentimrei jobbágy után (1736. május-december, 1737. január és február) semmi nem maradt, csak az adósság. Az a 11 jobbágy, aki 1718ban Oroszvojáról Lengyelországba szökött, otthon hagyott 18 ökröt, 12 tehenet, 60 juhot, 27 kereszt árpát, 49 kereszt zabot és maradt 74 Ft adósságuk.

15 Feltételezhetjük tehát, hogy az általam vizsgált szökevények esetében is hasonló lehetett a helyzet, és a jobbágyok elvittek magukkal mindent, amit lehetett. Családi viszonyok Csak Zboróról és Kuszináról maradtak meg anyakönyvek a 18. század első feléből. Belőlük sikerült a család helyzetét rekonstruálni.

16 A szökés idején legtöbb gyereke (6) 2 családnak volt, 4 gyereke szintén 2 családnak, 3 gyereke 2 családnak, 2 gyereke 2 családnak, és 1 családnak csak 1 gyereke volt. Az átlag: családonként 3-4 gyerek. A gyerekek kor szerinti összetételéből kiderül, hogy a nehéz útra egészen kis gyerekekkel is elindultak a családok. A gyerekek több mint fele 10 év alatti volt. 13 Encyklopédia Slovenska IV. Bratislava, 1980. 570. ľ. szerint egy jobbágytelek 10-15 virgából állt. Sáros vármegyében egy jobbágytelek 12 virgának felelt meg, úgyhogy 3 virga negyed telekkel és 1,5 virga 1 nyolcadtelekkel volt azonos. Horváth, P.: Poddaný ľud na Slovensku v prvej polovici XVIII. storočia. Bratislava, 1963. 123. 14 Az á. h. ev. parókia Opinán volt, melynek leányegyházai voltak Bunyita, Vörösvágas, Tisithe, Kecerlipóc, Kosytolány, Patacskó. Sarmányová, J.: Cirkevné matriky na Slovensku zo 16.-19. storočia. Bratislava, 1991. 251-252. 15 Horváth, P.: Poddaný ľud na Slovensku v 1. polovici 18. storočia. Bratislava, 1963. 220. 20. jegyezet. 16 Soba Prešov 533