A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JÁN ADAM: Jobbágyköltözés Sáros megyéből Zemplén megyébe a 18. század első felében

A gyerekek kor szerinti összetétele: 0-1 év 1-5 év 6-10év 11-15 év 16-20 év 21-25 év 26 év felett 0 10 8 7 4 1 1 A Sáros megyei lakosság is hozzájárult Alsó-Zemplén vegyes etnikai és vallási képéhez. A makovicai uradalomból elsősorban a ruszinok és a görög katolikusok érkeztek Zemplénbe, kisebb számban a szlovákok és a római katolikusok, az alsótarcai kerületből pedig a katolikusokon kívül a mindkét hitvallású evangélikusok is,

18 akik nemzetiségileg szlovákok voltak. Egy külön problémát alkot a görög katolikusok etnikai (nyelvi) hovatartozása. Ezek dél felé költözésük következtében az eredeti ruszin nyelvi jelleget elvesztették. Arra a kérdésre, hogy az Alsótarcai járásból immár a szlovák vagy még a ruszin társalgási nyelvvel mentek-e el, csak azon körülmények vizsgálata után válaszolhatunk, mint az új helyen való tartózkodás, az egyes településeken való koncentrálódás, a környező lakossággal meglévő kapcsolatok és ennek keretében a vegyes házasságok. Feltételezhetjük tehát, hogy kisebb csoportjuk a más nyelvű többségi környezetben már a 2. és a 3. nemzedékben alkalmazkodott a többségi etnikumhoz, a nagyobb és izoláltabb csoportoknál ez hosszabb ideig tarthatott. 17 A házaspár összes utódját gyermekeknek tekinthetjük, sőt a felnőtteket is, míg nem alapítottak saját családot. A vizsgált csoportban ilyen esettel nem találkoztunk. Az idősebb gyermekek azonban más parasztoknál, illetve a katonaságnál szolgálatban lehettek, tehát nem biztos, hogy minden gyermek szüleivel együtt ment el. Ezen kívül ebben az időben sok árvával is számolni kell. Azt, hogy az árva gyermekeket (a legközelebbi rokonok után) az elszökött jobbágyok magukkal vitték, csak feltételezhetjük. 18 Az alsó-zempléni evangélikusokról 1749 - Kaľavský, M. Jazykové a náboženské zloženie obyvateľov Zemplínskej župy v polovici 18. storočia. Slovenský národopis 39,1991, 3-4,373., térkép 4, táblázat 1. 534