A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

DUDÁS Miklós: Kelet-cserháti kutatások (Accipitriformes, Falconiformes, Ciconiiformes és Corvidae) az 1989-től 1997-ig terjedő időszakban

. Az intenzíven kezelt gyepek (felülvetett, műtrágyázott, szakaszosan legeltetett stb.) jobb kihasználtságot mutatnak. A legeltetés elsősorban szarvasmarhával történik a térségben, az extenzívebb juhtenyésztési ágazat jelentősen visszaesett. A legeltetésen kívül az évenkénti legalább egyszeri gyomirtó kaszálás elengedhetetlen feltétel lenne a legelőterületek állagának jobb megőrzése érdekében. A szántóföldi müvelésre alkalmas vonulatok (a lejtésszög erősen behatárolja kiterjedésüket) zárványként ékelődnek a legelők közé. A térség ragadozómadár-állományának fő táplálékbázisát a mezei pocok (Microtus arvalis) képezi. A négyévenként bekövetkező gradációs csúcs (1995-ben volt a legutóbbi) idején az egyedsürűség egyenletes eloszlást mutat, az összes átvizsgált táplálkozó területen. A másik jelentős zsákmányállat lehetne az ürge (Citellus citellus), de sajnos csak két mikropopulációja ismert, az is erősen veszélyeztetett. A legeltetés hiánya valamint a 520