A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

járnak el dolgozni, de nem szakadtak el teljesen a mezőgazdaságtól. A mobilitás az előző korszakban is jellemző volt, fuvarosként, summásként eljártak dolgozni. Az ötvenes évektől ez sokkal nagyobb méreteket öltött. Nemcsak munkavállalók, de a továbbtanulni szándékozók is elhagyták hosszabb-rövidebb időre falujukat.

12 A tsz-ben a munkák már nem a korábbi paraszti életritmushoz és a mezei munkák rendjéhez igazodtak, hanem az iparhoz hasonlóan az egész évre vonatkozóan a heti munkanapok mellé beiktatták a szabadnapokat. A hétköznapok, a munkák átszervezése kihatással volt az ünnepekre, a lakodalomra is. Paraszti kultúráját a falu a terület zártsága, szegénysége miatt sokáig megőrizte a gazdasági és politikai helyzet megváltozása után is, egységesebbnek, hagyományosabbnak tűnik, mint a szakirodalom alapján más hasonló községeké, „...az emberi kapcsolatok hálózata, amely a rokonság, szomszédság, barátság és a gazdasági együttműködés változatos sorát foglalja magába és erősebb ... mint a legtöbb magyar faluban".

13 Továbbéltek és csak lassan változtak, egyszerűsödtek például a lakodalmi szokások is, ezért bizonyult Cserépfalu megfelelő terepnek az étkezési szokások változásának vizsgálatához. 2. Változások a lakodalom menetében Vizsgálataimat a 20. század második felére korlátoztam. Szüleink és nagyszüleink generációjának lakodalmait vetettem össze napjaink, saját generációm házasságkötéseivel. Az elmúlt ötven év volt az, amit interjúkkal, megfigyelésekkel, fotókkal, írásos forrásokkal még el tudtam érni. A három generáció lakodalmai az 1940-50-es, 1960-70-es, 1980-96-os időzónákba esnek, összehasonlításhoz ezen időszakaszok adatait vettem alapul. A lakodalom szokáskörén belül fontos szerepe van a különböző étkezéseknek, így a cselekmények, időpontok, helyszínek változásai kihatnak az ételekre, étrendre, étkezési szokásokra is. A szabadnap fogalmának létrejöttével változott a lakodalmak időpontja. Az 1940es években elsősorban ősszel, hétfőn és szerdán voltak az esküvők, korszakunkra viszont a nyári, szombati időpontok állandósultak. Ehhez igazodtak az előkészületek is. A lakodalmi szokáskörön belül végrehajtott cselekmények egyszerűsödtek, elvesztették jelentőségüket a mágikus, varázsló elemek. A gyermek állapotból a házas „státuszba" való átmenet rítusának súlya is csökkent. Egyes korábbi előkészületi társasmunkák, például a kalácssütés, csigacsinálás megszűnt, időt és munkát takarítva meg, inkább pénzt fektettek bele, iparostól, specialistától rendelik meg ezeket a tésztákat. Módosult tehát az idő és a pénz paraszti szemlélete is, a feladatorientált időszemlélet helyett az óra-orientált lépett életbe. Az 1940-70-es években a lakodalmi cselekmények legfőbb színtere még az átrendezett lakóház, annak is az első szobája, az első ház volt. Az udvaron felállított sátorban legtöbbször csak táncoltak, az étkezések, meghatározott ülésrenddel a házban folytak. Az 1980-as évektől a lakóház jelentősége csökken, csak tároló funkciójú lett, a legfontosabb helyszín a sátor, ahol az új pár és a vendégek együtt, egyszerre étkeztek, illetve együtt mulattak. A helyszín módosulásával az étkezések lebonyolítása, időtartama, a tálalás menete, az ülésrend is változott. Napjainkban a lakodalom teljesen el is szakadt a n

SzuhayP., 1994. n

HusebyÉ., 1985.495. 483