A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

lakodalmas háztól, annak udvarától is, előfordul, hogy középületekben, például az iskola aulájában zajlanak az események, átmenetet képezve a falusi és a városi lakodalmak kö­zött. A hagyományos elemek közül amit lehet, amit az új helyszín megenged, még vég­rehajtanak, de már a vőlegényes, menyasszonyos ház „szent hely" szerepének kiiktatásá­val. Mindez jól tükrözi a szokáskörön belül rövid időn belül bekövetkezett változások mélységét, a tartalom és a forma egységének a felbomlását. A lakodalom egészének lebonyolításában a rendező családokat felkért tisztségvi­selők segítik. Az ő feladataik is módosultak korszakunkban: egyes szerepek, például a gazda, nyoszolyóasszony 14 tisztsége napjainkra eltűnt, feladataik más szereplőkre hárul­tak. A vendéglátás színvonalának emelkedésével, az élelmiszerek és az italok mennyisé­gének növekedésével az 1980-as évektől az ezekkel foglalatoskodó tisztségviselők fela­dataijelentősen megszaporodtak. Ezért mára több gazdasszonyt, csapost kérnek fel ezek­re a felelősségteljes posztokra. III. AZ ELŐKÉSZÜLETEK ÉTKEZÉSEI 1. Kihirdetés Az 1980-as évek előtt a kihirdetés a vasárnapi istentisztelet része volt csupán, az esküvő előtt háromszor, nem volt túl hangsúlyos eleme a szokáskörnek. Az utóbbi évek­ben már csak egyszer hirdetnek, a házasságkötést megelőző vasárnap. A kihirdetés Cse­répfaluban új, világi ünnep lett, jelentősége az előző korszakhoz képest megnőtt, meg­változott a neve is: kísérés. A vőlegény és a menyasszony fiatal rokonaikat, barátaikat meghívják az esküvő előtti vasárnapra. A templomi szertartás előtt az egyik lagzis ház­nál gyülekeznek a vendégek, süteményt hoznak ajándékként. A behordott süteményeket, tortákat, üdítőt, röviditalokat kínálnak svédasztalszerüen, a vendégeket csak rövid időre ültetik le. A közös „tízórai" után a jegyesek és a meghívottak közösen vonulnak a temp­lomba. Mindez a most felnőtt generációnak az egyházhoz és a falu ellenőrzéséhez való megváltozott viszonyát jelzi. A vasárnapi istentiszteletre ez a korosztály már nem ma­gától értetődően jár el rendszeresen, de mint a lakodalmi szokáskör első eseményén a jegyeseket megtisztelik jelenlétükkel, ezzel is kiemelve az egyháznak még mindig élő jelentőségét a házasságkötés törvényesítésében. Sajátos példája ez a mai vallásos élet­nek. A hirdetés utáni délutánon indulnak a vőfélyek a vendégeket meghívni. 2. Sátorcsinálás Az 1940-80-as években az előkészületek során először, nagyobb tételben a csiga­csináláskor vendégelték meg a segítséget. Ma már az esküvő hetén, szerdán, csütörtökön és pénteken is reggelit, ebédet, vacsorát adnak. Mindezt a lakodalom étkezései közé so­rolom, mert nagyobb mennyiségeket főznek, mint hétköznapokon a családnak, költségeit a házigazdák a lakodalom összes kiadásai közé számolják, ugyanazon szakácsasszonyok készítik ezeket az ételeket is, mint akik a lagzi napján főznek. A lakodalom maga, mivel az esküvő délután van, tulajdonképpen csak félnapos, de az előkészületek méretei, költ­14 A tisztségviselők funkcióiról lásd bővebben a Néprajz és Nyelvtudomány XXXIX. 1998. 21-30. vo­natkozó tanulmányomat. 484

Next

/
Thumbnails
Contents